Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége csolatai. tan., 1985; Szülőföldünk régebbi irodalmi hagyományai, tan., 1986; Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (szerk.), 1981. Ir.: Käfer István: Magyar-szlovák kulturális kapcsolatok, ISZ 1960/2; Varga Imre: A törökellenes és kuruc harcok költészetének magyar-szlovák kapcsolatai, ItK 1962/3; Görömbei András: Első nemzedék, Alföld 1969/2; Varga Rózsa: Hidak sorsa, ISZ 1967/4; Fogarassy László: Magyarok Csehszlovákiában, ISZ 1970/4; Benkő László: Stíluselemzés és irodalomtörténet, ISZ 1974/8; Rudolf Chmel: A szlovákiai magyar irodalomtudomány újabb termése, ISZ 1975/1; Szeberényi Zoltán: Előszó. = Mü és érték, antol., 1976; Karol Tomiš: A szlovákiai magyar irodalomtudomány 1948 februárjától napjainkig, ISZ 1978/3; Fried István: Népművelő tudósok. It 1979/3; Fónod Zoltán: A csehszlovákiai magyar irodalom 30 éve, ISZ 1980/6; Fried István: Fábry Zoltán válogatott levelezése 1916-1946, TtK 1981/1; Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980, Bp. 1982; Pašiaková, Jaroslava: A közép-európai irodalmak értékeihez való hűség jegyében, ISZ 1987/8; Szeberényi Zoltán: Arcok, 1988; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999), 2001. Sz. Z. CSÁSZÁR István (Szentgyörgy, 1897. jún. 11.- Budapest, 1982. ?): újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit Szentgyörgyben, Po.-ban és Bp.-en végezte. Pályája kezdetén a po.-i Híradó, utóbb a PMH munkatársa, közben a Somorja és Vidéke felelős szerkesztője (19291932), a po.-i Magyar Vidék főszerkesztője (1932 dec.-1933 ápr.), a dunaszerdahelyi Csallóközi Hírlap-Magyar Vidék társszerkesztője (1933-1935), majd a Barázda felelős szerkesztője (1937-1938) volt. Az első bécsi döntést követően a po.-i Magyar Hírlap, a Magyar Néplap és a nyitrai Magyar Album c. folyóirat munkatársa volt. A Toldy Kör megbízásából szerkesztette a Toldy Kör évkönyvét (1940), majd a Toldy Kör irodalmi évkönyvét (1941, 1942, 1943). 1945 után Mo.-ra költözött. M: Csillagégés, elb., 1929; Ifjúkori kalandozások, ifj. r., 1929; A csácsi pusztán, szm., Bp. 1934; Hanyatló zászló alatt, r., 1935; Duna-város, 1943. Ir.: Cs. I. új történelmi regénye, PMH 1935. okt. 6. Cs. S. CSÉFALVAY Eszter; Kopaszné Cséfalvay Eszter (Somorja, 1947. máj. 16.): szerkesztő, műfordító, újságíró. Somorján érettségizett (1965), a Komenský Egyetem BTK-án magyar-szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1970). 1970-től 1991-ig a Madách Könyvkiadó szerkesztője volt. 199l-ben a Nő, 1992-től az Új Nő szerkesztője. 2000-től szabadfoglalkozású szerkesztő, újságíró, műfordító az Új Nő külső munkatársa. Ford.: Michal Babínka: Igor nagyra nő, 1972; Josef Š. Kubín: Az ördög és az adószedő, 1974; Jan Navrátil: Az igazi nagy szív, 1976; Alfonz Bednár: Kőkalitka (Tóth Tiborral), 1976; Miroslav Fábera: Hét mongol paripa, 1977; Miloš V. Kratochvíl: Comenius élete, 1979; Viktor Dyk: A patkányirtó, 1979; Jiří Marek: Prága város panoptikuma (Kopasz Csillával), 1981; Hány színű a szivárvány, antol. (többekkel), 1981; Agyaghegedű, antol. (többekkel), 1982; Alfonz Bednár: Órák és percek (Tóth Tiborral), 1985; Hana DoskoČilová-Zdeněk Miler: A vakond a hetedik mennyországban, 1985; uő: A vakond és az esernyő, 1991; Milena Lukešová: Akaromka, 1986; Ivan Hudec: Élet zárójelben (többekkel), 1989; Jozef Novotný-Zdeněk Miler: A vakond és társai a városban, 1990; Baničová-Katona Lívia: A csallóközi és mátyusföldi zsidó iskolák története, 2001; Ľubomír Lipták: Száz évnél hosszabb évszázad (többekkel), 2001. K. T., M. J. Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ, Prága, 1990. febr. 24.): társad, és kult. szervezet. A hivatalos népszámlálási adatok szerint húszezerre tehető azoknak a magyaroknak a száma, akik jórészt az 1945-1947-es jogfosztottság idején kerültek Szlovákiából Csehországba, és ott maradtak. Szövetségük nem érdekvédelmi szervezet, mert megítélésük szerint „a ma itt élő magyaroknak nincs számonkérnivalójuk a mai cseh társadalmon". - A szövetségnek hat városban van alapszervezete: Prágában, Ostravában (1992), Brünnben (1993), Litoměřicében (1995), Pilzenben (1997) és Teplicében (2002). Tagjainak száma kb. 900. - Programjában és alapszabályzatában a szervezet célként tűzte ki a Csehországban élő magyarok önművelésének és kulturális igényeinek kielégítését, anyanyelvi kultúrájának fejlesztését és a magyar- cseh kapcsolatok ápolását. - Klub65
