Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

VÉCSEY Zoltán Vasárnapi Új Szó (Pozsony, 1968 dec - 1990. ápr. 30.): az Új Szó vasárnapi száma, önálló hetilap jelleggel, gazdag irod. és kult. anyaggal. Példányszáma a 80-as évek végén meghaladta a 130 ezret. Főszerk.: Lőrincz Gyula (1968), Rabay Zoltán (1975), Kiss József (1986), Szilvássy József (1990). F. Z. VASS László; Dókus Dénes (Rozsnyó, 1905. ápr. 24. - Budapest, 1950. ápr. 28.): újságíró, publicista, tanulmányíró. Neve már kisgimnazista korában ismertté vált abból a riportból, melyet a Rozsnyót gyakran látogató Móricz Zsigmond írt az ő fuvaros apjáról. A gimnázium 4. osztályának elvégzése után apja fűszeresinasnak adta, így jókora késéssel érettségizett Debrecenben. A magyar-francia tanári szakot Bp.-en végezte, ahol az Eötvös-kollégium lakója volt. Közreműködött a Sarló és a mo.-i ifj. mozgalmak közti kapcsolat kialakításában. 1934-ben a csszl. hatóságok hazaárulás igaztalan vádjával letartóztatták, védőügyvédje a Sarlóból ismert Boross Zoltán volt. 1936-ban a Magyar Nap munkatársa, majd kulturális rovatának szerkesztője lett. 1938 nyarán elhagyta a lapot, s a PMH-ban és Szvatkó Pál Új Szellemében publikált. A bécsi döntés után Bp.-en élt, a Szvatkó szerkesztette Magyarország belső munkatársa, 1945 után a Kisgazda Párt sajtófőnöke és a Válasz munkatársa volt. - Cikkeket, tanulmányokat már egyetemista korában gyakran írt, de publicisztikai munkássága a Magyar Napban teljesedett ki. Csanda Sándor szerint 400-nál több írása jelent meg; ezek zömét egy ideig Dókus Dénes álnéven közölte. Pártonkívüli kulturális szerkesztőként nemcsak a nemzeti irod. hagyományoknak biztosított tág teret, hanem a kortárs magyar irodalomnak is, amelyből békés egymásmellettiségben szerepeltette az urbánusokat és népieket. A Magyar Nap elhagyása miatt többen (pl. Fábry Zoltán és Berkó Sándor) is árulónak, dezertőrnek nevezték, de a lap főszerkesztője, Kálmán Miklós (eredeti nevén Moskovics Kálmán) - aki 1948 után nagy pol. karriert futott be, melynek végén súlyos börtönbüntetést szenvedett - többször kijelentette, hogy V. L. nem vallotta a párt eszméjét, tehát nem is árulhatta el. A kisebbségi szellemi munkában V. a minőség híve, a „kiművelt emberfők" hiányának felpanaszlója és a publicisztika tudománypótló szerepének bírálója volt. 1938 előtti fontosabb tanulmányai: Szlovenszkó szerepe az egyetemes magyar irodalomban, MU 1935. okt. 27.; Irodalmi népfront és ellenfelei, MaN 1937. ápr. 1.; Köszöntjük a Szép Szót Szlovenszkón!, MaN 1937. jún. 22.; Üdvözlet a Márciusi Frontnak!, MaN 1937. jún. 27.; A kiművelt emberfő hiánya, MaN 1938. febr. 20.; Himnusz és lélekború. Emlékezés a magyar nép zivataros századairól, ÚSze 1938. szept. 1.; Felhők Svájc felett (Ramuz könyve), ÚSze 1938. okt. 1.; A felvidéki magyar irodalom. = Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938, Bp. 1938. 1938 után főleg a prohászkás Új Életben és a Válaszban publikálta tanulmányait; színikritikákat is folyamatosan írt. Önálló kötete nem jelent meg. Ir.: Fábry Zoltán: Búcsú. Öí 5; uő: V. L. hazatérése, = uő: Kkk, 1964; Krammer Jenő: V. L., ISZ 1968/5; Varga Rózsa: Keressétek, ami összeköt - Népfrontpolitika, irodalom és a Magyar Nap, 1971; Magyar Nap 1936-1938, antol. (összeáll, és bev. Csanda Sándor), 1975; Turczel Lajos: V. L. 1905- 1950, Hét 1985. máj. 3. T, Vasutas: a csehszlovák államvasutak magyar nyelvű alkalmazottainak közlönye. 1920 dec.töl 1932 jún.-ig kéthetente jelent meg Kassán, Borovszky Géza és Frlička Iván szerkesztésében. T. L. VASZ1LY János —> Kövesdi János VAVRECZKY Géza Gálán Géza VÉCSEY Zoltán (Fogaras, 1892. márc. 3. Sümeg, 1984. márc. 31.): író, szakíró, újságíró, tanár. 1914-1919-ben premontrei szerzetesként a kassai főgimnázium tanára volt. 1919-ben kilépett a rendből, és újságíró, a Kassai Napló (1919-1925), majd a PMH munkatársa lett. 1933-ban Mo.-ra költözött, s 1936-ig a Magyar írás ottani szerkesztője volt. 1940 után gimnáziumi, majd pedagógiai főiskolai tanár, 1957-1962-ben a Tankönyvkiadó 453