Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Magyar Munkaközösség képviselői pl. kimaradtak, mégis sok tehetség szerepelt a folyóirat hasábjain (Takáts Gyula, Weöres Sándor; Dsida Jenő, Reményik Sándor, Tompa László, Bartalis János, Berde Mária, Kacsó Sándor, Molter Károly, Szemlér Ferenc; Szenteleky Kornél, Berényi János, Csuka Zoltán, Farkas Geiza, Kristály István). A po.-i származású Reményi Józsefnek éveken át állandó rovata volt Egy amerikai magyar író naplója címmel, s számos jó kritikát is írt. A lap, bár tud. folyóiratnak is jelezte magát, csak jó ismeretterjesztő írásokat közölt nagy számban, főleg idegen nyelvű külföldi szerzőktől. A szlovák és cseh irodalommal való kapcsolat ápolását Petneházy Ferenc folyóiratszemléi, ill. Petneházy és Sípos Győző versfordításai szolgálták. A lap 1939-ben, a 10. évf. 2. száma után szűnt meg. Ir.: Turczel Lajos: A Magyar Minerva helye a két háború közti irodalmi sajtónkban. = uő: Visszatekintések..., Dsz. 1995. ' T , Magyar Munkaközösség: egyetemi i íj. mozgalmi csoport. A 30-as évek elején azok szervezték meg, élükön Duka Zólyomi Norberttel és Zapf Lászlóval, akik helytelenítették a Sarló baloldali radikalizálódását és a Prohászka Körök felekezeti jellegét, s az ilj. mozgalmat nemzeti szinten akarták működtetni. Együttműködtek a Magyar Nemzeti Párt vezetőjével, Szent-Ivány Józseffel, aki akkor a pol. aktivizmussal próbálkozott. A Szentiváni Kúria lapjában, a Magyar írásban publikáltak; újrakezdték a szociográfiai kutatást, s a Kazinczy Könyvkiadó titkárával, Darkó Istvánnal összefogva nagyméretű művet, ún. „kisebbségi albumot" akartak szerkeszteni a kisebbségi életviszonyokról. A mozgalomhoz olyan régi aktivisták is csatlakoztak, akik érzékenyek voltak a kisebbségi sérelmekre (Szerényi Ferdinánd, Jarnó József), s közreműködésükkel így szerveződött át a vezetőség: elnök: Szerényi, alelnök: Narancsik Imre, főtitkár: Duka Zólyomi Norbert, titkár: Ludwig Aurél, jegyző: Brogyányi Kálmánné, pénztáros: Adler Sas Ernő, a választmány tagjai: Brogyányi Kálmán, Szalatnai Rezső, Asztély Sándor, Láng Jenő, Szőnyi Endre, Ivánfy Géza. A mozgalom az ellenzéki pártok belső súrlódásai miatt nem tudott stabilizálódni, és Szent-Ivány József pol. és irodalompol. terveinek meghiúsulása után feloszlott. Ir.: Ankét a csehszlovákiai magyar főiskolai hallgatók ideológiai mozgalmairól, A Jövő 1932/1; A Magyar Munkaközösség megalakulását megokoló alapvető elvek és célkitűzések vázlata, MI 1932/6; Duka Zólyomi Norbert - Ivánfy Géza - Ludwig Aurél: A Magyar Munkaközösség szociográfiai gyűjtőíve, 1932; Zapf László: Három kultúrfront, A Jövő 1932/6-7; Turczel Lajos: A csehszlovákiai magyar tudományos élet alakulása a két háború között. = uő: Visszatekintések..., Dsz. 1995. T. L. Magyar Nap: a CSKP népfrontos jellegű napilapja. 1936 márc.-tói 1938 okt.-ig jelent meg, főszerkesztője Kálmán Miklós (Moskovics Kálmán), felelős szerkesztője Ferencz László volt. Az egyre szürkébb Munkás helyett hozták létre, s olcsósága miatt hamarosan népszerűvé lett. Kiemelt munkatársai Fábry Zoltán, Forbáth Imre, Berkó Sándor, Szekeres György, Betlen Oszkár, Neufeld Béla, llku Pál, Sándor László, Sellyei József, Vadász Ferenc voltak. Az Út megszűnése után a rappizmustól elszakadt Fábry számára a legfontosabb hazai fórum lett: itt közölte tovább harcos antifasiszta cikkeit, de a vox humana koncepcióját is itt újította fel és erősítette meg. A lap kult. rovatát hosszabb ideig a pártonkívüli Vass László vezette, aki szélesen értelmezte a „haladó hagyományokat", s azt a csodát is véghez vitte, hogy békés egymásmellettiségben szerepeltette az egymással szinte antagonisztikus ellentétben álló mo.-i urbánus és népi írókat. A lapban természetesen a hivatalos kommunista politika elvei is érvényesültek, a vezércikkeket és ideológiai eszmefuttatásokat olyan törzsökös kommunista politikusok írták, mint Viliam Široký, Major István, Steiner Gábor és a főszerkesztő Kálmán Miklós. De emellett és szinte szüntelenül jól szervezett viták folytak a kisebbségi magyarság közművelődési és kult. problémáiról: a magyar iskolák nehéz helyzetéről, a Masaryk Akadémia válságáról, a Tavaszi Parlament rendezvénye kapcsán a kult. és irod. egyesületek demokratikus, antifasiszta összefogásáról stb. 266