Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Magyar Protestáns Baráti Kör Ir.: Varga Rózsa: Keressétek, ami összeköt - Népfrontpolitika, irodalom és a Magyar Nap, 1973; Magyar Nap 1936-1938 (szerk. Csanda Sándor), antol., 1975. T. L. Magyar Napló: regionális pol., gazd. és kult. havi folyóirat. 1933 júl.-tól 1936 dec.-ig jelent meg Nyitrán, Pataki János szerkesztésében. T. L. Magyar Néplap: az Országos Keresztényszocialista Párt nyugat-szlovákiai hetilapja. 1927 és 1936 között jelent meg Po.-ban, főszerkesztője Reinel János, felelős szerkesztője Vámossy Pál János volt. A kisebbségi sérelmek ostorozása miatt sürün cenzúrázták, elkobozták, s 1933 dec.-től 1934 jún.-ig betiltották. A két ellenzéki párt egyesülése után hamarosan megszűnt, s helyébe az olcsó Új Hírek napilap lépett. A szlovák állam idején 1942 és 1944 között újra megjelent, „mindenes" szerkesztője Brogyányi Kálmán, kelet-szlovákiai szerkesztője pedig Ásgúthy Erzsébet volt. T. L. Magyar Népszövetség -» Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület Magyarok Szlovákiában 1989-2004: történelmi visszapillantás. A Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadványa (Dsz. 2004), amolyan „összefoglaló jelentés". Alcíme a kötet tartalmát a rendszerváltástól az Európai Uniós csatlakozásig határozza meg. Lényegében 14 fejezetben tárgyalja a kiadvány az elmúlt másfél évtized történéseit. Sándor Eleonóra (a rendszerváltás magyar szemmel), Öllős László (a magyar pártok programjai), Szarka László (a kisebbségi többpártrendszer), Hamberger Judit (az MKP a szlovák kormányban), Mészáros Lajos (a csszl. alkotmányos rendszer), Gyurgyík László (a magyarság demográfiai és társad, szerkezete), László Béla (a magyar oktatásügy), Tóth Károly (a magyar intézményrendszer), Jaroslav Kling (régiófejlesztés és közigazgatás), Peter Pažitný - Ka-rol Morvay - Simona Ondriašová - Jaroslav Kling (a déli régiók teljesítőképessége), Peter Pažitný (az egészségügy és a déli régiók), Tuba Lajos (környezetvédelem), Kiss Béla (a református ker. egyház), Herdics György - Zsidó János (a római kat. egyház), Liszka József (tud. intézményrendszer), Varga Sán-dor (a Csemadok), Görföl Jenő (népművé-szet). Lovász Attila (a magyar sajtó), Hushegyi Gábor (képző-, fotóműv. és építészet), Gren-del Lajos (irodalom és könyvkiadás), Hizs-nyan Géza (színház), Liszka József (muzeológia), J. Mészáros Károly (sport) a társadalmi/történelmi változásokról ad áttekintést, elemzés vagy tanulmány formájában. A kiadvány szerkesztői: Fazekas József és Hunčík Péter. - A második kötet (2005-ben) az elmúlt tizenöt év legfontosabb politikai és társadalmi dokumentumait tartalmazza majd, kronológiával együtt. F. Z. Magyar pártok kultúrreferátusa: az ellenzéki pártok Központi Irodája mellett létesült 1922-ben, de a Központi Iroda megszűnése után is tovább élt. Arra törekedett, hogy döntő befolyást szerezzen a kisebbségi magyarság kult. szervezkedésében. Vezetője, Sziklay Ferenc már 1922-ben részletes munkaprogramot dolgozott ki, mely kiterjedt a magyar egyházakra, iskolákra, irod., kult. és társad, egyesületekre, kaszinókra, dal- és zeneegyesületekre, tornaegyletekre, népművelési intézményekre, könyvtárakra, folyóiratokra, képzőművészetre, hivatásos és műkedvelő színészetre. A kultúrreferátus által kezdeményezett és létrehozott intézmények közé tartoztak a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE), a Kazinczy Könyvbarátok Társasága, a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet, a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület, a Dalos Szövetség stb. Ir.: Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története. = Magyarok Csehszlovákiában 1918- 1938, Bp. 1938; Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról, Bp. 1964; Turczel Lajos: A csehszlovákiai magyar közművelődés alakulása 1918-tól 1945-ig. = Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből, 1994. T. L Magyar Protestáns Baráti Kör: prágai ref. és ev. egyetemisták alapították 1933-ban azzal 267