Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

GARAI István anyaversei, eleven természeti képei, a szerelem és a szeretet kimeríthetetlen témái jelzik versei megújulását, módosult hangvételét. Tiszta vászon c. verseskötetét (1976) a Szlovák Irodalmi Alap pályázatán díjazták. Az utóbbi években visszavonultan él. Néma madár címmel (Losonc, 2004) regénye is megjelent. A regényt (Nemý vták címmel) szlovákul is kiadták (2003). Műfordítói munkássága jelentős. Rudolf Sloboda (Vér, Dsz. 1998) és Anton Baláž (A feledés földje, 2002) regénye fordításáért nívódíjat kapott. M: Hajnali örségen, v., Po. 1953; Halkan szólok, v., uo. 1967; Tiszta vászon, v., uo. 1976; Szívdobogás. v., Po.-Bp. 1981; Ördöglakat, emlékir. (Lőrincz Gyula iíjúsága), uo. 1990. Ford.: Peter Jilemnický: Cukor, 1954; Anton Hykisch: Mesterek kora I—II., 1981; Miroslav Kapek: Micsoda gól!, 1987; Alfred Wetzler: Jelentés a Pokolból, Dsz. 1993; Ján Johanides: Büntető gaztett, Komárom 1998; Jozef Puškáš: Zseblabirintus, uo. 2000; Rudolf Sloboda: Színésznők, 2004; Juraj Spitzer: Nem akartam zsidó lenni, Losonc 2004. Ir.: Szőke József: Hajnali őrségen, ÚSZ 1953. máj. 17.; Turczel Lajos: Líránk helyzete és perspektívái. = T. L.: írások mérlegen, Po.-Bp. 1958; Fábry Zoltán: Harmadvirágzás. = F. Z.: Harmadvirágzás, Po.-Bp. 1963; Egri Viktor: Tiszta vászon, ÚSZ 1976. szept. 28.; Alabán Ferenc: Szívdobogás, ISZ 1981/9; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) I., 2000. F. Z. GARAI István (Nagyölved, 1915. szept. 12.): költő. A gimnáziumot Érsekújvárott, bölcsészeti tanulmányait Po.-ban és Bp.-en végezte. 1945 előtt Dunaszerdahelyen, Bács-Petrőcön, utána Békéscsabán, Siófokon volt tanár. 1944-től kiadott kötetei száma eléri a 30-at, s mind szerzői kiadásban jelentek meg. A nyugatra szálló fellegekhez (Bács-Petrőc 1944) c. kötetét háborúellenes hangjáért elkobozták, a szlovákiai magyarok kitelepítése ellen tiltakozó Mesekirály (Békéscsaba 1947) c. kötetéért pedig kétévi börtönre ítélték. Versei jelentős része a magyarság sorskérdéseivel foglalkozik. A hagyományos lírai realizmushoz kötődő költészetéről a kritika jórészt nem vesz tudomást, de latin nyelvű verseiért, melyeket kötetekben, valamint olasz- és franciaországi latin nyelvű lapokban közölt, a Vatikántól és a franciaországi Petrarca Társaságtól elismerő oklevelet kapott. M: Kibontakozás, Bács-Petrőc 1944; Pannónia ékkövénél, Siófok 1970; Miserere, Bp. 1975; Pectore forti - Elszánt szívvel, lat.-magy. v., Siófok 1980; Dunavölgyi jeremiád, Bp. 1991; Tiszta lelkek zendülése - A budapesti felkelésre - 1956, uo. 1992; Pompeji katona - Költő az önkényuralom idején (1948-1955) avagy koporsóból kimentett versek, uo. 1994; Ignavia propraetorum - A helytartók gyávasága, lat.-magy. v., uo. 1994; Hazai Rodostó, uo. 1995; Léted irgalmas kelyhe, uo. 1995; Kankalin tüzében, uo. 1995. Ir.: Bóka László: Utak és útkeresők, Új Magyarország, 1947. febr. 22.; Markovics Györgyi: Elsülylyedt irodalom, ltk 1969/6; Pomogáts Béla: Pannónia ékkövénél. Jelenkor 1971/7; Tóz Tamás: Aki a maga útját járja. Krónika (Kanada] 1979. jún.; Genovifa Imme: Róma-dicsérő-Caeruleo sub divo, Vita Latina 1985. márc. T. L. GARAJ Lajos (Miglészpataka, 1932. aug. 25.): irodalomtörténész, műfordító, egyetemi docens. Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskolai tanulmányait a jolsvai polgári iskolában kezdte, majd a nagyrőcei (revúcai) szlovák gimnáziumban folytatta, ahol 1952-ben érettségizett. Egyetemi tanulmányait a pozsonyi Komenský Egyetem BTK-n magyar-szlovák szakon folytatta. Az első évfolyam után a kar vezetősége külföldi ösztöndíjra javasolta. A második évfolyamot a bp.-i ELTE BTK-n folytatta, ahol 1956-ban magyar szakos tanári okíevelet szerzett. 1970-ben a Komenský Egyetem BTK-n doktorált, 1987-ben ugyanitt szerzett kandidátusi fokozatot. - Tanulmányai befejezése óta a Komenský Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének munkatársa: tanársegéd, adjunktus, 1988-tól docens. Nyugdíjazására 1997. szept. l-jén került sor. - Kutatási területe a magyar-szlovák irodalmi kapcsolatok, a modern magyar irodalom és Gömör megye irodalmi múltja. Foglalkozott a 19. és 20. századi magyar irodalom (főleg Petőfi, Arany, Mikszáth, Madách, Móricz stb.) népszerűsítésével, kapcsolattörténeti problémáival, esetenként a modern magyar próza képviselőivel is. Több magyar szerző művét 128