Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
-f loO-S D£,i>. ÍfSZÉNÁSSY Árpád 1945 után Mo.-on élt, külügyi szolgálatban dolgozott. 1949-ben hamis vádak alapján bebörtönözték, 1955-ben szabadult. A 60-as évek végétől az Európa Kiadó főszerkesztője, majd irod. vezetője volt. Csehből Olbracht és Čapek, franciából Victor Hugo, Stendhal és Aragon müveit fordította magyarra. M.: írók írókról (szerk.). Bp. 1970. Ir.: Gyergyai Albert: Sz. Gy.-ről, Nagyvilág 1973/4; Hermann István: Sz. Gy., Kritika 1973; Vadász Ferenc: Sz. Gy., Népszabadság 1984. júl. 4.; Szekeresné Varsa Vera: Szalamandra a tűzben, emlékirat, Bp. 1985. Cs. S. SZÉNÁSSY Árpád (Komárom, 1953. márc. 20.): helytörténész, kiadó. A komáromi gépipari szakközépiskolában érettségizett, a prágai mezőgazdasági főiskolán agrármérnöki oklevelet szerzett. 1977-től Komáromban a végzettségének megfelelő munkakörökben működött, 1990-1995-ben a város alpolgármestere volt, 1995-től a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. felelős kiadója. - Kezdetben mezőgazdasági tárgyú írásokat publikált, 1979-ben díjat nyert a Szlovák Mezőgazdasági Minisztérium pályázatán. Művelődés- és helytörténeti cikkei, tanulmányai főleg a Hétben, az Új Szóban, az Elet és Tudományban és a Honismeretben jelentek meg, s ilyen tárgyú könyveket is írt. A Magyarok a természettudomány és a technika történetében (Bp. 1986) c. tanulmánygyűjteménynek is munkatársa volt. M: Heténytől Pápáig. Tarczy Lajos életútja, Hetény 1983; A pomológia úttörője. Kováts József életútja, Bátorkeszi 1990; A komáromi hírlapírás kétszáz éves története, Tatabánya 1994. T. L. SZÉNÁSSY Zoltán (Komárom, 1925. okt. 10.): helytörténész, gimnáziumi tanár. A pápai tanítóképzőben érettségizett (1944), a po-i Szlovák Egyetem Pedagógiai Karán magyartörténelem szakos tanári oklevelet szerzett (1956). A Komenský Egyetem BTK-án doktorált (1973). 1951-től nyugdíjaztatásáig a komáromi magyar gimnázium tanára volt. Feldolgozta Klapka György életét (1977), foglalkozott Jókai Mór munkásságával (Jókai nyomában, tan., 1982) és Lehár Ferenc pályafutásával (Lehár, Komárom, 1990, 1995, szlovákul is). Ady-emlékeket örökített meg az Adyfalvától a csúcsai kastélyig (Komárom 1983) és Adyfalvától Zágonig (Komárom 1996) c. kötetében. M. Jókai és Komárom, tan., ISZ 1975/4; Csokonai Komáromban, tan., ISZ 1975/4; Petőfi és Jókai barátsága. tan.. Hét 1976/16; Ady és Móricz barátsága, publ., Hét 1979/27; Komáromi Olympos, tan., 1984; Új komáromi Olympos, tan., Tatabánya 1987; Komárom ostroma 1849-ben, tan., Komárom 1989,1999; Komárom, A református kollégium, uo. 1996; Neszmélyi krónika (Bárdos Istvánnal közösen), uo. 1998; Komáromi m. kir. 22. gyalogezred, uo. 2000; Komáromi krónikás, uo., 2003. Ir.: Fogarassy László: Klapka tábornok, Hét 1977/30; Csanda Sándor: Komáromi Olympos, Hét 1985/16; Szombathy Viktor: Komáromi Olympos, MN 1985. márc. 1. F. Z. SZENES Erzsi (Rajec, 1902. jún. 5. - TelAviv, 1981. máj.): költő, író, újságíró. Gyermekkorát Nagymihályon töltötte, itt és Kassán élt a két háború között is. A Kassai Napló, a PMH és a Magyar Újság munkatársa volt, a szlovákiai zsidóüldözések miatt 1942-ben Bp.-re menekült. 1944-ben a németek letartóztatták, előbb Auschwitzbe, majd Németországbahurcolták. 1945 után egy ideig Po.-ban élt, egy szlovák hetilapnál dolgozott. 1949ben kivándorolt Izraelbe. Jeruzsálemben telepedett le, újságíróként és előadóművészként tevékenykedett. - Költészetét mindig belengte valami titokzatos tiszteletadás a kortárs írók legjobbjai iránt (Ignotus, Radnóti, Fábry, Füst Milán). Fehér kendő (1927) c. második verskötetéről Ignotus úgy írt mint „hallatlan tökéletes" pici versekről. Túlcsorduló szerelmi lírája főleg első, Selyemgombolyag (1924) c. kötetét jellemezte. A mindig önmagát éneklő költő legtöbb meglepetést tartalmazó kötete a Szerelmet és halált énekelek (Bp. 1936) c. volt. A „szüzességét borzongó, síró, ujjongó lány" (Fábry) ebben a kötetében már nemcsak szerelemre vágyó lény, hanem a csalódások és a lelki fájdalmak élményeivel küszködő nő is. A „fák és a növények száradnak el úgy", ahogy az ő érzései, vágyai lesznek múlttá. Egyik legszebb szerelmes verse a Rapszódia, de nemes 382