Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
SZENES Piroska veretű a Mint a kép üveglapja is, melyben úgy őrzi szerelme képét magában, hogy a síron túli létben „a Te arcodról ösmer majd én reám az Úr". A fasizmus előretörésével ez az ordas eszme válik elkeseredett gyűlöletének tárgyává (Emlékeztek-é a fiatal lányra). A lélek ellenáll (Bp. 1966) c. verseskönyve tartalmazza az 1939 és 1941 között Nagymihályon írt naplóját is, mely az írónő kertjében elásva érte meg a felszabadulást. - Új életkörülmények közé kerülve ő sem tudta költői pályáját folytatni, énjét megújítani. M.: Nyártól nyárig, r., Bp. 1943; Van hazám, emlékezés, Tel-Aviv 1956; Pkaat hamesi, vál. v., uo. 1969; Mitan kaved, vál. elb., uo. 1977. ír.: Ignotus: Sz. E.: Fehér kendő, Ny 1927. II.; Radnóti Miklós: Sz. E. új versei. = R. M. művei, Bp. 1976; Fábry Zoltán: Nőíró Szlovenszkón, Sz. E. versei. = F. Z.: Öí 2, 1981; Füst Milán: Sz. E.: Fehér kendő, Ny 1927. II; Csanda Sándor: Első nemzedék, 1968; Fónod Zoltán: Üzenet, Bp. 1993, Po. 2002. F. Z. SZENES Piroska (Marosszalatna, 1899. nov. 25. - New York, 1972. ápr. 28.): író. Erdélyben született, de gyermekkorában családja a Felvidékre költözött. A 20-as évek elején egyetemistaként Bp.-en tartózkodott, s miután 1925-ben dicséretet kapott a Nyugat novellapályázatán, végleg az irodalomhoz szegődött. Babitsékkal is jó kapcsolatba került, Török Sophieval Kaffka Margit Társaság alapításán fáradozott. Első könyvének bp.-i megjelenése után, 1927-ben visszatért Szlovákiába, férjhez ment Halász Miklós ügyvéd íróhoz, s Besztercebányán lakott, de irod. kapcsolatai akkor is Bp.-hez kötötték, ott jelentek meg művei. 1938 őszén a faji üldözés elől külföldre távozott, a 2. vh. éveiben férjével együtt aktívan dolgozott a magyar emigráns írók antifasiszta folyóirataiban (Üzenet, Magyar Forum, Harc); 1945 után New Yorkba kerültek, ahol később felbomlott a házasságuk. - Első könyvét, Az utolsó úr c. regényt a mo.-i kritika zsengeként kezelte, nálunk észre sem vették. Illés Endre Mikszáth-hatást, a Beszterce ostromával való témarokonságot állapított meg, s csak az epizódfigurákat tartotta sikerülteknek. „A történet ívét tartó főfigurák elmosódottak, még bizonytalanul állnak a lábukon; sokszor Sz. P. támogatja őket, de néha ő is bizonytalanná válik" - írta ironikusan. Rendkívül meglepő volt tehát, hogy 3 évvel később megjelent új regénye (Csillag a homlokán) mind itthon, mind Mo.-on viharos visszhangot váltott ki. A csszl. cenzúra a szlovák nép állítólagos becsmérlése miatt nem engedélyezte a terjesztését, a mo.-i nacionalista kritika pedig hazaárulónak bélyegezte a szerzőt, mert „nem világítja meg a nagy változást, amely a felvidéki társadalomban az elszakítás következtében végbement". Mo.-on Móricz, Kassák és Schöpflin Aladár nagy elismeréssel fogadták a művet, Schöpflin A magyar irodalom története a XX. században c. munkájában az élvonalbeli fiatal magyar írók közé sorolta a szerzőt. A regény nem remekmű, helyenként nyelvi fogyatékosságok, szerkezeti és lélektani hézagok találhatók benne, de Sz. P. felülmúlja hazai élvonalbeli társait (Tamás Mihály, Darkó István, Neubauer Pál, Egri Viktor) azzal, hogy a helyi viszonyok erőteljes ábrázolásán túl a nagy irodalom mércéjét megközelítő általános emberi-társadalmi érvényű alakot is tud formálni. A viszontagságos életű, de a brutális megaláztatások után is boldogságra törő kis szlovák cselédlány, Hudák Katka ilyen regényalak. Élete, jelleme összevethető a nagy realista müvek hasonló alakjaiéval: Thomas Hardy Egy tiszta nőjéével s Martin Andersen Nexö Ditta, az ember lányáéval. Figyelemre méltó regény a napló formában írt és önéletrajzi elemekben bővelkedő Egyszer élünk is; ennek hőse egy vidéki szegény zsidólány, Engel Eszti, aki a 20-as években bevezetett numerus clausus idején tanul a bp.-i orvosi karon. A cselekmény egyetlen egyetemi tanév (1922/23) folyamán játszódik, de a korszak nyomasztó társadalmi-gazdasági viszonyait (a rettenetes inflációt, a tisztviselőrétegekre is kiterjedő köznyomort) és az elharapózó antiszemitizmust így is jól érzékelteti. Az egyetemi diákéletben is viruló antiszemitizmus teszi tönkre az Eszti s az orvosszigorló Haydú Pista között kibontakozó nagy szerelmet. A realista-naturalista iskolázottságú és a feminista mozgalommal rokonszenvező írónő, akárcsak első regényében, itt is tág teret ad az erotikának. Ez jellemzi legjobb novelláit is, melyekben mesterien ábrázolja a korabeli pesti polgári irodalomban (Földi Mihály, Zsolt 383