Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
A LÁBÁN Ferenc AIDA Ernő Vajda Ernő AIXINGER László, ilj. (Pozsony, 1883. aug. 6. - uo., 1944. márc. 22.): újságíró, szerkesztő, politikus. Jogot végzett. Előbb bíró, 1920tól a po.-i Híradó szerk.-je, 1930-tól az Országos Keresztényszocialista Párt, majd az Egyesült Magyar Párt országos igazgatója. Elnöke volt a Toldy Körnek és a Bartók Béla Dalegyesületnek. Számos lapban közölt művelődéstörténeti és po.-i várostörténeti cikkeket. M.: Pozsony, Bp. 1938; Szülőföldem szép határa, Po. 1940; A Pozsonyi Hajósegylet, Po. 1941. Ir.: A szlovákiai magyarság élete 1938-1942, Bp. 1942; Mezei Gábor: Pozsony, MN 1938, 159-160. Cs. S. Aktivizmus: az 1918 és 1938 közötti csehszlovákiai magyar ellenzéki sajtóban a csehszlovák kormányok iránti fenntartások nélküli lojalitást aktivizmusnak, az ilyen magatartást képviselő csoportokat, egyéneket pedig aktivistáknak nevezték. A magyar pol. és kult. aktivizmus fő alakítói az 1918-19-es mo.-i forradalmak emigránsai voltak, akiket egyrészt a Horthy-Magyarország elleni gyülöletük, másrészt csehszlovákiai befogadásuk tett szervilisekké, a kisebbségi sérelmek elhal Igatóivá és elhazudóivá. Önálló magyar aktivista párt - a németekkel ellentétben - sohasem jött létre, csak magyar alosztályok voltak a nagy csehszlovák kormánypártok (szocdem párt, agrárpárt) mellett. Az államhatalomnak ez a helyzet megfelelt, de a németek esetében szükségesnek tartotta az aktivista pártok létezését, holott azok kevésbé voltak szervilisek, s létrejöttük, beállításuk a kisebbségi német pol. élet belső megegyezésével történt. Jr.: Darvas János: Politikai életünk húsz éve. = Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938, Bp. 1938; Vagyunk és leszünk. A szlovenszkói magyarság társadalmi rajza 1918-1945, Po. 1993; Rády Elemér: A felvidéki magyar politika húsz éve 1918-1938. = Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve (összeáll. Kemény Gábor), Bp. 1939; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967; Popély Gyula: Ellenszélben, 1995. T. L. ALABÁN Ferenc (Guszona, 1951. febr. 25.): irodalomkritikus, irodalomtörténész, egyetemi docens. Füleken érettségizett (1969), a bp.-i ELTE BTK-n magyar-szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1974). Kandidátusi munkáját a Komenský Egyetem BTK-n védte meg (1984). - Tanulmányai befejezése után (1974— 1997 között) a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója - tanársegéd, adjunktus, docens, 1979— 82-ben tanszékvezető, 1982-1985 között dékánhelyettes, az Akadémiai Tanács elnöke (1981-82). 1997-től a beszercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Filológiai Karának az oktatója, létrehozta a Hungarisztikai Tanszéket és a magyar nyelv és kultúra filológiai szakot. Megalakulásától (1998) a tanszék vezetője, 2001 és 2004 között dékánhelyettes, 2004től a kar dékánja. - Irodalomkritikusként és tudományos kutatóként főleg a kortárs szlovákiai magyar lírával foglalkozott, különös tekintettel a „nyolcak" nemzedékére. Tőzsér Árpád és Cselényi László munkásságáról átfogó tanulmányt írt. Főbb irodalmi tevékenységét a komparatisztika és a műelemzés terén fejti ki. Publikációs tevékenységet 1973-tól folytat. Könyvkritikái rendszeresen megjelennek (Új Szó, 1SZ, Hét). Munkái közül figyelmet érdemel a Komparatisztika és genealógia (ISZ 1974/9) s a Kritikai gondolkodás és értékrend (uo. 1984/4) c. tanulmánya. Tárgyszerű, széles látókörű, elméletileg felkészült kritikus. Több egyetemi tankönyve és főiskolai jegyzete is megjelent. M.: ívek és pályák (Koncsol László kötete), krit., ÚSZ 1982. máj. 6.; Eszmeiség és életérzés Bábi Tibor költészetében, tan., ISZ 1983/2; Vita - valóság eszmélés, tan., ISZ 1984/2; A körülmények szorításában (Vajkai Miklós Veszteglők c. kötetéről), krit., ISZ 1985/4; Elbeszélés - humor - szatíra (Duba Gyula: Kiárusítás délelőtt), krit., ÚSZ 1985. dec. 30.; Folytatás és változás, vál. tan., Po. 1984; Irodalomközelben, tan., krit., Nyitra 1992; Két költő nyomában (Tőzsér Árpád és Cselényi László költészetéről), tan., uo. 1995; Az irodalom lehetőségei, tan., Dsz. 1996; Az irodalomértés horizontjai, tan., Besztercebánya, 2000; Interpretáció és integráció, tan., 2002; Az irodalom kontextusai, tan., Besztercebánya, 2002; Irodalmi érték és sajátosság, tan., uo. 2003. - Egyetemi tankönyvek, főiskolai jegyzetek: Magyar nyelv I., Nyitra 1991; Kommunikáció 15
