Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

ALAPY Gyula nyelv - grammatika, uo. 1995; Bevezetés a magyar hangtanba, szöv.gyűjt., Besztercebánya 1998. ír.: Koncsol László: Kritikusavató. = K. L.: Nemzedékem útjain, Po.-Bp. 1988; Szeberényi Zoltán: Arcok, törekvések kritikai irodalmunkban. = Visszhang és reflexió, Po.-Bp. 1986; Fónod Zoltán: Híradás irodalmunkról, 1SZ 1994/4: L. Erdélyi Margit: Az irodalmi kontextus vonzáskörei. Az irodalom értés horizontjai, ISZ 2000/1-2; Ardamica Zorán: A szemléleti megújulás jegyében. Interpretáció és integráció, USZ 2002. nov. 5.; Csíkány Andrea: Irodalmi kontextusokról, ISZ 2004/3. F. Z. ALAPY Gyula; Alapi (Komárom, 1872. okt. 20. - uo., 1936. jan. 20.): történész, néprajzkutató, lapszerkesztő. A gimnáziumot Komáromban, a jogot és bölcsészetet Bp.-en végezte. A századforduló óta Komáromban volt tisztviselő, levéltáros, az SZMKE főtitkára, a Jókai Egyesület elnöke. Nagyarányú, konzervatív szellemű tudományos és közéleti tevékenységet fejtett ki. Mint a keresztényszocialista párt tartományi képviselője támadta a marxizmus felé orientálódó sarlósokat. Értékes, ma is idézett tud. munkáiban helyi levéltári kutatásainak eredményeit dolgozta fel. 1933-1935-ben a Nemzeti Kultúra c. tud. folyóiratot szerkesztette, melyben számos forrásértékű tanulmányt publikált (A morva-cseh és magyar érintkezés a középkor végéig, Szenczi Molnár Albert Komáromban stb.). M.: Költemények, Bp. 1895; Gyulai Rudolf, életrajz, Komárom 1907; Komárom vármegye és az utolsó nemesi felkelés, uo. 1910; Kultsár István 1760-1828, uo. 1911; Komárom vármegye nemes családai, uo. 1911; Bűbájosok és boszorkányok Komárom vármegyében, uo. 1914; A szülőföld Jókai regényeiben, uo. 1925; A csallóközi halászat története, uo. 1933, 1994. Ir.: H. L.: A. Gy.: A Csallóközi halászat története, NK 1933, 223-224.; Balogh Edgár: Hét próba. Bp. ALBERT Sándor (Nagykapos, 1943. máj. 24.): neveléstudományi szakíró, egyetemi docens. Az általános iskolát szülővárosában végezte, a kassai ipariskolában érettségizett (1961). Utána a kassai Műszaki Főiskolán gépészmérnöki oklevelet szerzett (1966). A po.i Szlovák Műszaki Egyetemen 1990-ben a pedagógiai tudományok kandidátusa címet szerzett, 1997-ben uo. habilitált (docensi fokozatot szerzett) pedagógiából. - 1966-tól az ipariskola tanára, 1990 és 1997 között igazgatója. 1997-2004 között a kassai Műszaki Egyetem oktatója. 1997-ben megalapította a mérnökpedagógiai tanszéket, melynek vezetője lett. 2002 októberétől a szlovák parlament képviselője. A közép-európai kezdeményezés állandó parlamenti delegációjának vezetője, és tagja volt az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének. 2004. jan. l-jétől a komáromi Selye János Egyetem mb. vezetője, miniszteri biztosa, 2004 nov.-ben rendkívüli egyetemi tanára és az egyetem rektora. - Publikációs tevékenységet 1968-tól folytat, oktatás-módszertani kérdésekkel foglalkozik. 17 monografikus jellegű kiadvány, 10 egyetemi tankönyv, ill. jegyzet és 12 középiskolai tankönyv és példatár szerzője. Ma is rendszeresen publikál a Katedra c. folyóiratban és több szlovák nyelvű kiadványban (Pedagogická revue, Technológia vzdelávania stb.). Önálló művei szlovák nyelven jelentek meg. - Munkásságáért 2002-ben elnyerte az egyik legmagasabb pedagógiai kitüntetést Magyarországon, az Apáczai Csere János-díjat. Ugyanebben az évben pedagógiai tevékenységéért a Szlovák Kormány Ezüstérmével tüntették ki. A Comenius-díjat 1986ban vehette át. M.: Konštrukčné cvičenie pre 2. roč. SPŠS [Szerkesztési gyakorlatok a gépipari szakközépiskolák 2. o. számára], Po. 1982; O zbližovaní vzdelávania v SR a EU [Szlovákia és az EU közeledése a művelődés terén], társszerző, Kassa 2000; Rozvoj kvality v škole [A minőség fejlesztése az iskolában], Po. 2002; Didaktika, Kassa 2004. F. Z. ÁLDORI Károly (Dunaszerdahely, 1896. ? Kassa, 1923. ápr. 15.): újságíró, publicista, kritikus. Az 1918—19-es mo.-i forradalmak emigránsa volt, főleg a Tűzben és a Kassai Naplóban publikált, s ker.-nemzeti szellemiségű ellenfeleivel heves vitákat folytatott. A kassai „öreg" költő, Sárosi Árpád azt írta róla, hogy a Magyar Tanácsköztársaság Katonatanácsának tagja volt, s a Tisza-pörben is gyakran emlegették a nevét. írod. és színikritikákat sűrűn 16