Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
VÁGI Miklós a legterjedelmesebb része a kutatásnak, felöleli a földkérdést (elkobzások), a belső telepítés sokrétű problémáit (kolonisták, külföldi repatriánsok stb.), valamint a csszl.-magyar lakosságcsere-egyezmény összefüggéseit. Míg Magyarországról önkéntes jelentkezés alapján 72 273 személy települt át Csehszlovákiába, Dél-Szlovákiában 89 660 személyt kényszerítettek szülőföldje elhagyására. A három kötet 2001 -ben A kitelepítéstől a reszlovakizációig. Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945— 1948 közötti történetéből címen együtt is megjelent. 2002-ben szlovák nyelven is kiadták (Maďars-ká otázka v Českolovensku 19451948 - Magyarkérdés Csehszlovákiában 1945- 1948). A kötet tartalmazza Fábry Zoltán (A vádlott megszólal), valamint Peéry Rezső és Szalatnai Rezső memorandumát is. Ezek a művek a jogfosztottság éveiben íródtak. - Egyéb publikációiban a magyar történettudomány eredményeit közvetítette a szlovák és a cseh szaktudomány felé. Több módszertani kiadvány szerzője. Társszerzője a Dejiny Slovenska - Szlovákia történelme IV., (1986) és a Historický atlas Československa - Csehszlovákia történelmi atlasza. (1965) c. kiadványoknak. - Munkásságáért 1996-ban Fábry-díjjal tüntették ki. 2003-ban átvehette az előző év legjobb könyvének járó kitüntetést, a Dominik Tatarka-díjat. Ezzel hármaskönyvét jutalmazták, amelyet a szlovák díj odaítélői az „igazság pillanata" gondolattal jellemeztek. Életművéért (2003-ban) Bethlen-díjjal is kitüntették. M.: K dejinám poľnohospodárskeho priemyslu na východnom Slovensku v druhej polovici 19. storočia [Kelet-Szlovákia mezőgazdasági iparának történetéhez a 19. század második felében], tan., Historické štúdie, 1965; Dejiny cukrovarníckeho priemyslu a pestovania cukrovej repy na Slovensku 1800-1918 [A cukorgyárak és a cukorrépatermesztés története Szlovákiában 1800-1918], tan., 1972; A műtrágyázás kezdetei Szlovákia területén, tan., ÚMGY 1981; A Csehszlovák Köztársaság gazdaságtörténete (1918-1938). = Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből, 1993. Ir.: Fónod Zoltán: „... a múltat be kell vallani" (V. K. jubileuma alkalmából). ISZ, 2003/5. ^ VÁGI Miklós; Wurm Vilmos (Fergana [Szovjetunió], 1920. okt. - Don-kanyar, 1943): költő. Apja az első világháborúban fogságba esett, kiszabadulva a Szovjetunióban megnősült, családot alapított, majd 1922-ben családostul hazatért. V. fodrásznak tanult, de autodidaktaként zenével, képzőművészettel és irodalommal is foglalkozott. Erős Ady-hatásban kibontakozó költészetét a társadalmi igazságtalanságok motiválják, forradalmi indulatok feszítik. Magánkiadásban megjelent köteteit társadalmi izgatásként, forradalmi agitációként fogták fel a hatóságok. Többször bebörtönözték, majd örökre száműzték Kassáról. Munkaszolgálatosként pusztult el. M.: Elfelejtett sóhajok, v., Kassa 1939; Szívek és kövek, v., uo. 1939; A néma munkások, v., uo. 1941. Ir.: Sas Andor: Versírásért pokoljárás, ISZ 1961/6. Sz. Z. Vagyunk: nemzeti-keresztény szellemiségű szépirod. és ismeretterjesztő folyóirat. 1920 jan. és jún. között 12 száma jelent meg Komáromban, Baranyay József szerkesztésében. Irod. anyaga egyenetlen színvonalú volt, mert ismert hazai és mo.-i írók, művészek és publicisták (Alapy Gyula, Borka Géza, Feszty Edit, Harmos Károly, Harsány i Lajos, N. Jaczkó Olga, Komáromi Kacz Endre, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Szabolcska Mihály, Sík Sándor, Zilahy Lajos, Zsolt Béla stb.) mellett sok dilettáns is teret kapott benne. Gyér tud.-ismeretterjesztő jellegű anyagából egy a fűturizmusról szóló terjedelmes tanulmány érdemel figyelmet, Gosztonyi Nándor tollából. T. L. VAJDA Barnabás (Dsz., 1970. aug. 10.): pedagógus, irodalomkritikus. 1993-ban a pozsonyi Komenský Egyetemen magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett, majd uott doktorált 2003-ban (PhD). Jelenleg gimnáziumi tanár Pozsonyban. - Kutatási területe a 20. századi magyar irodalom és a pszichoanalízis viszonya, tanárként számos szakcikket írt elsősorban a magyar nyelv és irodalom, az angol nyelv és a történelem oktatási kérdéseiről. Cikkei, kritikai reflexiói, recenziói a hazai sajtóban (ÚSZ, Könyvjelző, ISZ, Katedra) jelennek meg. 446