Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Képzőművészeti irodalom ban. Szerkesztőként és kiadóként Kardos Ferenc volt feltüntetve, de a lap Barta Lajos vállalkozása volt. Széles népfrontos nyitottságának megfelelően egyazon számban közölt képet a po.-i május elsejéről és a köbölkúti elsőáldozók ünnepéről. Cikkanyagából Barta Lajos Petőfi po.-i nyomait kutató riportja (Tűz üt ki kőből, lélekből) és Kardos Ferenc H. G. Wells és Babits fantasztikus regényeit összevető esszéje (Mi lesz holnap?) emelkedik ki. T. L. Képes Világ: illusztrált szépirod. hetilap. 1919. okt. 19-től 1921. jún. 12-ig jelent meg Po.-ban Herczeg Gábor és Seidl Sándor szerkesztésében, Angermayer Károly kiadásában. Alapításában és szerkesztésében az Árkádia irod. asztaltársaság tagjai is részt vettek. Kiváló mo.-i írók (Babits Mihály, Cholnoky László, Csáth Géza, Gellért Oszkár, Karinthy Frigyes, Király György, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Laczkó Géza, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Schöpflin Aladár, Somlyó Zoltán, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tersánszky Józsi Jenő, Zilahy Lajos stb.) alkotásait is közölte. T. L. Képzőművészeti irodalom: I. - A két vh. közötti Szlovákiában egy számottevő, 1885 körül született generáció képviselői éltek és alkottak; jelentős részük Bp.-en és külföldi akadémiákon szerezte képesítését. Több társaságot és egyesületet létesítettek. Po.-ban folytatta munkáját az 1884-ben alakult Kunstverein, majd ennek keretein belül 1931-től a SZUM (Szlovenszkói Úttörő Művészek Szövetsége). Flache Gyula festőművész 1921-ben Besztercebányán megalapította a kisebbségi Szlovenszkói Képzőművészeti Egyesületet (Jednota výtvarných umelcov Slovenska). Komáromban 1923-ban megalakult a JESZO, fő szervezője Harmos Károly volt. Az 1931-ben megalakult Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság művészeti osztályának munkájában a következő képzőművészek vettek részt: Angyal Géza, Brogyányi Kálmán, Erdélyi Béla, dr. Fleischmann Arthur, G werk Ödön, HalászHradil Elemér, Harmos Károly, Hermélyi Viktor, Jánoska Tivadar, Kőszeghy Elemér, Nagy Márton, Prohászka István, Reichental Ferenc, Schubert Gyula, Szőnyi Endre, Stern Ármin, Szalatnai Artúr, Tichy Kálmán, Weinwurm Frigyes. A társaság mellett képtár alakult. 1934-ben két képzőművészeti díjat (Murmann József, Weiner Imre) és két ösztöndíjat (Staudt Mihály, Nemes Endre) ítéltek oda. Az 1935ben Po.-ban rendezett kiállítás két díját Prohászka István és Lőrincz Gyula kapta. Kassán egyrészt a Kazinczy Társaság 1923-ban alakult művészeti osztálya (első elnöke Ruttkay József, a második Halász-Hradil Elemér volt), másrészt Krón Jenő szabadiskolája körül csoportosultak a kelet-szlovákiai művészek. A kassai művészeti élet számára erős impulzust jelentett a Tanácsköztársaság bukása után ideiglenesen ide települt magyar avantgárd művészek (Kernstock Károly, Perlrott-Csaba Vilmos, Berényi Róbert, Bortnyik Sándor, Krón Jenő és mások) jelenléte. A város saját erős müvészegyéniségei közé tartozott Jasusch Antal, Bauer Szilárd, Koloman Sokol, Jakoby Gyula stb. - A Sarlóval együttműködő képzőművészek 30-as évekbeli aktivitása szorosan összefüggött a publicisztikával és más médiumokkal (plakátművészet, tipográfia, montázs). Az 193 l-es Sarló-kongresszuson a politikai rajzot, a színkonstrukciót, a szociofotót, a montázst és a kollektív tipográfiát jelölték meg munkacsoportjaik programjaként; hangadóik Lőrincz Gyula, Prohászka István, Brogyányi Kálmán, Csáder László és Nemesszeghy Jenő voltak. Részt vettek Az Út folyóirat munkájában is. Az építész Szőnyi Endre és a Kunstverein egyik legjelentősebb tette a Forum c. építészeti és képzőművészeti havilap megindítása volt. A képzőművészeti élet eseményeiről más magyar lapokban (PMH, A Nap, Magyar Nap, Az Üt, a rádió magyar adása stb.) is jelentek meg írások, értesítések, polémiák. A képzőművészeti témájú könyvek kiadása viszont rendkívül szerény volt. Brogyányi Kálmán, Kőszeghy Elemér, Weyde-Leweke Gizella kötetei sem minden esetben magyarul, hanem, a nagyobb publicitás és eladhatóság kedvéért, németül jelentek meg. Jelentősebb kiállítási katalógusok sem léteztek, a legjobb esetben a müvek jegyzéke volt kinyomtatva. - Az ún.