Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

KEREKES György szlovák állam idején Po. volt az egyetlen művészeti központ, s a Kunstverein-Művészegylet a művészek egyetlen szervezete. A szlovákiai magyar művészek 3. kiállításán (1942) a következő képzőművészek vettek részt: Álló Gyula, Angyal Géza, Bártfay Tibor, Blanarovits József, Boreczky Kornél, Boruth Andor, Csemiczky László, Staudt-Csengeli Mihály, Flache Gyula, Hermely Viktor, Rákos Ernő, Schubert Gyula stb. A Hosszú utca (ma Panská [Úri] utca) 2. szám alatti Madách Könyvesházban létrejött a Madách Képszalon. A Toldy Kör kiadásában jeles művészek reprodukcióival jelent meg a Szlovákiai Magyarok Képes Naptára. A Zobor alatti Menyhén nyári -művésztelepet hoztak létre. - IL 1945 máj.-ban az új állam megszüntette a Kunstverein egyesületet, s a kisebbségi képzőművészek önálló szervezettsége egészen 1989 nov.ig tilos volt. A Csemadok csak az amatőr képzőművészeti csoportosulásokkal foglalkozott. A szlovákiai magyar képzőművészek főleg az állami, „hivatalos" képzőművészeti életben tudtak érvényesülni. így lett Érdemes Művész Barta Gyula, Löffler Béla, Jakoby Gyula, Szabó Gyula, Nemzeti Művész Lőrincz Gyula. Az első önállósodásra törekvő mozgolódás a 60as években kezdődött, a po.-i és prágai főiskolákon végzett fiatalok indulásakor. A fiatal művészek 196l-es vándorkiállításán Ekecsen és Gombaszögön mutatkozott be Nagy János, Nagy József, Eckerdt Sándor, Bácskái Béla és Kubička Kucsera Klára. 1967-ben Dunaszerdahelyen került sor a HÍD 67 c. kiállításra (Deák György, Kiss Sándor, Kopócs Tibor, Nagy János, Nagy József, Platzner Tibor, Chovan Loránd). Ettől kezdve a szlovákiai magyar sajtó (ISZ, Hét) is több figyelmet szentelt a képzőművészetnek, reprodukciókat és illusztrációkat közölt. A tájékoztatókat és ismertetéseket írók és újságírók (Bárkány Jenőné, Dusza István, Jankovich Imre, Szigeti László, Suchy M. Emil, Tallósi Béla stb.) írják, inkább a publicisztika, mint a műkritika szintjén. Sok magyar művész mutatkozott be szlovák galériákban és kiállítótermekben; e kiállítások szlovák nyelvű katalógusai fontos forrásmunkák. A 70-es években a Madách Könyvkiadó néhány képzőművészeti témájú könyvet is kiadott: Kubička Kucsera Klárától a Szabó Gyuláról szóló kismonográfiát (Po.-Bp. 1972), a Kisgalériák (1977), Bácskái Béla kétnyelvű monográfiáját (1982), Lehel Zsolt monográfiáját Rigele Alajosról (1978), valamint Szíj Rezső Lőrincz GjWa-kismonográfíáját (1971). A dél-szlovákiai múzeumok közül a Duna Menti Múzeumban Szuchy M. Emil és Farkas Veronika, a losonci Nógrádi Galériában Szabó Haltenberger Kinga rendeztek képzőművészeti kiállításokat kétnyelvű katalógusokkal. 1989. dec. 19-én Pozsonyban megalakult a Csehszlovákiai, majd Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága. Kiállítói tevékenységét alkalmi katalógusok örökítik meg, valamint a tízéves tevékenysége alkalmából kiadott Képünk c. album (1999). Bár a napi sajtó figyelemmel követi a képzőművészeti életet, sem rendszeres műkritika, sem képzőművészettel foglalkozó könyvkiadói tevékenység nem alakult ki a mai napig. Az elmúlt évek felmutatható eredménye néhány különböző színvonalú és kivitelezésű album és monográfia: Kubička Kucsera Klára könyve Lipcsey Györgyről Fába vésett sorsok címmel (Somorja 1995), Kerékgyártó István könyve Nagy Jánosról (Dsz. 1997), Farkas Veronika Dúdor Istvánról írt müve, a Kettős arcú világ (1998), Hushegyi Gábor Németh Ilonáról írt monográfiája (2001), Farkas Veronika Feszty Másáról (Komárom 2002) és Lipcsey Györgyről írt Jelek című műve (2004), Hushegyi Gábor Bartusz Györgyről Korok, korszakok, műfajok mezsgyéjének kétpólusú művészete című müve (2004). A jegyzéket Szaszák György: Kassai műtermek, portrék, műhelybeszélgetések (2000) c. kötete, valamint a Szabó Gyula breviáriuma (2001) egészíti ki. A művészettörténészek és szerzők - könyvkiadás hiányában - főleg katalógusokban és tanulmánykötetekben tudják csak közölni írásaikat. Főleg képzőművészettel foglalkozik az 1998 óta Komáromban negyedévenként megjelenő Atelier című művészeti folyóirat. K. K. K. KEREKES György (Nyíregyháza, 1870. ápr. 3. - Kassa, 1947. febr. 22.): történetíró, gazdaságtörténész. Az egri tanárképző elvégzése után a homonnai kereskedelmi iskola tanára, majd igazgatója volt. Később nyugdíjazásáig a 194