Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet és kult. mellékletet adott ki (Kassai Újság In­gyenes Képes Melléklete), s ebben olyan író­kat is szerepeltetett, mint Babits Mihály, Bá­nyai Kornél, Erdélyi József, Fodor József, Forbáth Imre, József Attila, Juhász Gyula, Ka­rinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Sza­bó Lőrinc, Tersánszky J. Jenő, Tóth Árpád stb. A lap népszerű alkalmi mellékletei voltak még: A Mi Gazdánk, Jogélet, Ifjúvilág, Heti Rádióműsor stb. Ir.: Fábry Zoltán: A mayerlingi tragédia komédiája, MÚ 1924. jan. 30. = Öí 1.; Szvatkó Pál: A sajtó. = Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938. Bp. 1938. T. L. Katedra (Dunaszerdahely, 1994-től): a szlo­vákiai magyar pedagógusok lapja. Indulásakor a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség alkal­mi folyóirata volt. A Cserkészszöv. által alapí­tott lapot a Lilium Aurum Kiadó az önállósítás után 1995 szept.-től átvette és havilapként je­lenteti meg, 36 oldalon. A szerkesztőség szán­déka szerint a folyóirat a szlovákiai magyar oktatásügy szakmai műhelye, „a múlt, a jelen és a jövő egyetemességét felmutató" fóruma kíván lenni. A szerkesztőség munkáját a Ka­tedra Társaság segíti, melynek tagjai szerveze­teket, egyleteket, mozgalmakat, iskolákat stb. képviselnek. Föszerk.: Hodossy Gyula (1994), Kulcsár Ferenc (1995), Szilvássy József (1997), vez. szerk.: Bodnár Gyula (1998), fö­szerk.: Szilvássy József (1999), mb. föszerk., föszerk.: Bodnár Gyula (2001). Örökös fő­munkatárs: Turczel Lajos. F. Z. Katholikus Lelkipásztor: elméleti és gyakor­lati papi folyóirat. 1923. okt. l-jétől 1938. okt. 29-ig havonta jelent meg Po.-ban Kőhegyi Jó­zsef szerkesztésében. Kath. Hitszónok és Kath. Akció címen mellékletei voltak. Ír.: Turczel Lajos: Magyar nyelvű katolikus sajtó Szlovákiában 1945 előtt, Remény 1990/11-13. T. L. Katholikus Nő: nőmozgalmi havi folyóirat. Kassán, majd Komáromban jelent meg 1932. jan. 15-töl 1934 márc.-ig Schalkház Sára szer­kesztésében. Kiadója a Szociális Testvérek rendje volt. ^ KAUTZ Lóránt —» Lórándy Lóránt KAZCSIMÍR Károly Kazimír Károly KAZIMÍR Károly; Kazcsimír (?, 1899. ? ­Kassa, 1943. ?): amatőr költő, drámaíró. Szo­cialista emigránsként jött 1919 után Kassára, ahol nyomdász és újságíró lett; főként szoc­dem lapokban publikált. Győzelem c. hangjá­tékát a kassai rádió 1934-ben, Szerelem szár­nyán c. drámáját pedig a kelet-szlovákiai szín­társulat 1935-ben mutatta be. A kritika mind­két müvet nehézkes cselekménybonyolításban és avult monologizálásban marasztalta el. Kedvezőbb vélemény alakult ki az 1936-ban játszott szovjet témájú Nagykövetnő c. darab­ról. A szociális kérdést feszegető verseinek nincs esztétikai értékük. M.: Új tüzek, v.. Kassa 1933; Vulkánok vonalán, cikkek, tárcák, uo. 1934. Ir.: Fehér Ferenc: Nagykövetnő, CsNépsz 1936, máj. 31.; Kováts Miklós: Magyar színjátszás és drá­mairodalom Csehszlovákiában. Po. 1974. Cs. S. Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet (1928-1938): a Kazinczy Társaság könyvba­ráti köréből szerveződött, hazai, mo.-i, erdélyi, jugoszláviai és más külföldi írók műveit adta ki. A Kazinczy Könyvtárnak 1928-193l-ben határozottan sikere volt, később már a válság jelei mutatkoztak, mígnem egyik tagsági köny­vük (Vécsey Zoltán: Síró város) elkobzása a csőd szélére juttatta a vállalkozást. A szövetke­zet ezért 1933-ban szüneteltette tevékenységét. A későbbi évek a halódás évei. A válság okai között Gömöry János a közönség elhidegülését is említi. A Kazinczy Könyvtár sorozatában 1928-193l-ben 21 mű jelent meg, ebből 16 csehszlovákiai magyar író alkotása. Ir.: Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról, Bp. 1964; Sziklay Ferenc: Harminc év; Alapy Gyu­la: Kisebbségi irodalmunk tíz éve. = Kazinczy év­189

Next

/
Oldalképek
Tartalom