Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Kazinczy Társaság könyv 1898-1928 (szerk. Sziklay Ferenc), Kassa 1929; Vass László: A felvidéki magyar irodalom. = A visszatért Felvidék adattára 1918-1938 (szerk. Csatár István és Ölvedi János), Bp. 1939; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967. F. Z. •J Kazinczy Társaság: kassai irod.-kult. társaság. 1898-ban alakult a Kassai Irodalmi Körből és a Kassai Hírlapírók Köréből. Az államfordulat után 1923-ban szervezték újjá Sziklay Ferenc vezetésével. Négy szakosztálya volt: irodalmi, zenei, tudományos, képzőművészeti. A 20-as évek elején a csehszl. magyarság vezető kult. egyesülete volt, országos méretekben szervezte az irod. életet és a könyvkiadást. 1925-ben létrehozta a Kazinczy Könyvbarátok Társaságát. 1923-tól a berlini Voggenreiter Verlag magyar osztályán adott ki könyveket, majd 1927-ben Kazinczy Könyv- és Lapkiadó néven önálló kiadót létesített Kassa, majd Tornaija székhellyel. A mo.-i lektor, Féja Géza segítségével itt adták ki a magyar népi írók néhány alkotását is. A társaság vezetését 1932-től Gömöry János vette át. 1944-ben megszűnt. lr.: Kazinczy Évkönyv 1898-1928 (szerk. Sziklay Ferenc), Kassa 1929; Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története. = Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938, Bp. 1938. Cs. S KÁZMÉR Ernő (1911-ig Klein) (Máramarossziget, 1892. okt. 5. -Pancsova, 1941. jún. ?): kritikus. Kereskedőcsaládból származott, mely az ő gyermekkorában a Felvidékre költözött. Bp.-en érettségizett, s egy ideig az ottani bölcsészkarnak is hallgatója volt. A Hétben vált ismertté, ahol 1914 és 1919 között számos kritikája jelent meg; ezekből válogatta össze Idegen portrék c. kötetét. 1920 máj.-ban Csehszlovákiába jött, s Po.-ban telepedett le. Egy évtizedes szlovákiai tartózkodása alatt kritikusként több lapnak (Kassai Napló, Magyar Újság, Magyar Minerva, A Reggel stb.) volt a munkatársa. A 30-as évek elején Jugoszláviába távozott, ahol főleg a Kalangyába írt. Irodalmunkkal való kapcsolatát ekkor is megtartotta, a Magyar Minervában rendszeresen publikált. 1936-tól Belgrádban élt, s 1941 ápr.-ban családostul eltűnt. - Nálunk írt kritikái impresszionista jellegűek voltak. Kritikusi tekintélyét erősen aláásta az a polémia, melyet a Tűz szerkesztőjével, Gömöri Jenővel folytatott. Gömöri túlzottan negatív minősítéseit mások is átvették, s még méltatói is kifogásolták, hogy keveset ír irodalmunkról, s a recenzált müvekről különböző lapokban más-más véleményt nyilvánít. Figyelmet szentelt a magyar-szlovák kapcsolatoknak: a szlovák sajtóban felmérő tanulmányokat közölt az új mo.-i irodalomról (Moderná maďarská literatúra. Prúdy 1925, 395. stb.), a mi lapjainkban pedig szlovák írókat és folyóiratokat mutatott be (Két szlovák novellista s két szlovák költő, M Ú 1920. jan. 24. stb.). Jugoszláviai évei alatt kritikusként sokat fejlődött; az ottani irodalomtörténet-írás megbecsüli munkásságát, monográfiát is írtak róla. M.: Idegen portrék, Békéscsaba 1917; Levelek Szirmai Károly hoz, Szabadka 1975. lr.: Tabéry Géza: K. E.: Idegen portrék, A Hét 1918. febr. 24.; Gömöri Jenő: Egy szlovenszkói lelki méregkeverő, Tűz 1922/18-23; Vajda Gábor: K. E. szellemi arca, Újvidék 1982; Turczel Lajos: K. E. viszontagságos kritikusi pályája, = uő: Tanulmányok és emlékezések, tan., 1987.; Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története 1918-1945, Újvidék 1968. T. L. KELEMBÉRI Sándor (Kelembér, 1902. nov. 15. - Kassa, 1973. nov. 3.): költő, újságíró. Eperjesen érettségizett, majd elvégezte a debreceni gazdasági akadémiát. Debrecenben és Munkácson újságíróskodott, majd a Kassai Napló, a PMH és az Új Hírek szerkesztője volt. 1945 után Mo.-ra telepítették. - Jó tollú újságírónak számított, főleg irod. és kult. riportokat s a kisebbségi sérelmeket ostorozó cikkeket írt. Szociálpol. írásaiban és versei egy részében is a parasztság helyzetével foglalkozott. Romantikus ihletésű költészete formai szempontból igénytelen. M: Az ősz szerelmese, v., Debrecen 1923; Alusznak a falvak, v., Kassa 1930. lr.: Csanda Sándor: Első nemzedék; Fábry Zoltán: A költő és a valóság, K 1931 márc. = Öl 3. T. L. Keleti Hajnal; Hajnal (Kassa, 1960. ápr. 2. 1967. dec.): járási újság, 1961-től Hajnal cím190
