Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
JUHÁSZ Katalin ban címmel. Az ötszáz oldalas regény lényegében szatirikus emlékirat, melyből képet alkothatunk a Csehszlovák Köztársaság „politikai krémjének" életéről, viselt dolgairól, szánalmas politikai és hatalmi visszaéléseiről is. Szereplői (többségükben) ismert közéleti személyiségek. A regény nyelvezete ma már nehézkesnek tűnik. Szerzője számára nem mentség az sem, hogy megoldásaiban a szlovák prózairodalom mestere, Janko Jesenský (Demokraták című regénye) volt a minta. Ir.: Cs. S. (Csanda Sándor): Magyar regény az első Csehszlovák Köztársaságról. Új Szó, 1956. júl. 2. F. Z. JUHÁSZ Katalin (Rimaszombat, 1969. nov. 25.): költő. A rimaszombati közgazdasági szakközépiskolában érettségizett (1988), majd a Komenský Egyetem BTK-nak magyar-angol szakán végzett. 1992-től publikál a Heti Ifiben és az ÍSZ-ben.A Heti Ifiben közölt versei közül három megjelent a Kapufa a Parnasszuson c. antológiában. Gerezdek c. jelent meg (1995) első verseskötete. Verseit jobbára kiforrott képalkotás, sajátos világszemlélet, könnyedség és játékosság jellemzi. A Diákhálózat Új Szóban megjelenő rovatát, Az Oldalt szerkesztette (1993). 1998-tól az Új Szó keletszlovákiai tudósítója. M. Le Big Mac, v., 1999; Mentés másként, v., 2001. Ir:. Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) II., 2001. F. Z. JUHÁSZ R. József (Párkány, 1963. júl. 18.): költő, író, performer. Az érsekújvári elektrotechnikai középiskolában érettségizett, volt villanyszerelő, konstruktőr, gépipari munkás, fűtő. 1987-ben az érsekújvári Stúdió ERTÉ egyik alapítója és vezetője. 1991-ben a Kalligram Könyvkiadó egyik alapítója és a Magyar Műhely egyik szerkesztője. A Próbaút (1985) c. antológiában mutatkozott be. Műveit elsősorban a modern magyar szabad vers, főként Kassák Lajos munkássága ihlette meg. A nyolcvanas évek végétől a magyar neoavantgárd mozgalmak egyik elismert képviselője. Figyelemre méltóak vizuális költeményei. Több rangos nemzetközi csoportos kiállítás és fesztivál résztvevője volt. M.: Korszerű szendvics, v., 1989; Van még szalámi, intermediális szakácskönyv, 1992. Ir.: Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában II., Po. 2001. G. L. JURÁN Vidor (Eperjes, 1879. dec. 30. Gnézda, 1963. júl. 5.): vadászíró, publicista. A Szepességben élt, s Podolinban iskolatársa volt Krúdy Gyulának. 45 évig Szepesbélán tanított, amellett vadőr és vadvédelmi szakember volt. A két vh. között szerkesztette a Po.ban megjelenő Vadászlapot, amelybe számos vadászriportot és szakcikket írt. Minden szabad idejét a vadászatnak szentelte, s országos viszonylatban is jelentős eredményeket ért el: a farkasokról írt tanulmányával 1950-ben megnyerte a szlovákiai vadászegyletek szövetségének pályadíját, s Ordasok címmel ő írta az első magyar nyelvű farkasmonográfiát. Sikert aratott az ifjúság számára írt Vadászkrónika c. vadásztörténet-gyűjteményével is. Művei inkább a vadászati szakirodalomba, mint a szépirodalomba tartoznak, noha elbeszélő tehetsége vitathatatlan. M.: Ordasok, 1958; Vadászkrónika, 1959. Ir.: Barsi Imre: Podolini utazás - vörös postakocsi nélkül, Hét 1958/18; uő: J. V., Hét 1963/38; Batta György: A Tátra állt a bölcsőm fölött. Hét 1984/8. Cs. S. Juventus: kéthetenként megj. szépirod. diáklap. 1919-ben mindössze hat száma jelent meg Komáromban Polgár Ferenc és Fuchs György szerkesztésében. A po.-i Turulhoz hasonlóan ezt is kézzel írták és sokszorosították. T. L. 182
