Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

K KACZÉR Illés (Szatmárnémeti, 1887. okt. 12. - Tel Aviv, 1980. márc. 20.): író, újságíró. Húszéves korától a Szamos és az Új Szatmár c. lapok szerkesztője volt, 1911-1919-ben a bp.-i A Nap belső munkatársa. Első karcolatai és elbeszélései bp.-i napilapokban, A Hétben és a Nyugatban jelentek meg. Aktívan részt vett az 1918—19-es forradalmakban, bukásuk után emigrált, s csaknem másfél évtizedes bécsi, kolozsvári, po.-i és berlini tartózkodás után 1933-ban Po.-ban telepedett le: a Magyar Újság belső szerkesztője és vezércikkírója lett. A müncheni döntés után Londonba, 1945-ben pedig Izraelbe költözött, s ott magyar kulturális hetilapot szerkesztett. - Első regényét 1914-ben Bp.-en írta Khafrit, az egyiptomi asszony címmel, s ez négy kiadásban is megjelent. Csehszlovákiába emigrálása előtt drámáit (A füst; Tűz; Megjött a Messiás) is játszották az erdélyi magyar színpadokon. A Reggelben 1924-től kezdve sok cikket, elbeszélést, kisregényt, mesét publikált. Dr. Hulla c. kis elbeszélésgyüjteménye a kassai Renaissance Könyvtár első füzeteként jelent meg. Elbeszéléseinek egzotikus témájában, színes, de felületes meseszövésében újságírói rutinja nyilvánul meg. Legjelentősebb csehszlovákiai müvének, az íkongo nem hal meg c. regénynek az első változata Fekete tragédia címmel folytatásokban jelent meg 1934-1935ben a Magyar Újságban. A néger főhős tragédiájának ábrázolásával az írónak fajelmélet-ellenes, antifasiszta célja volt. A regény dinamikus szerkezetű, a fejezetek filmszerűen váltogatják egymást, de számos részlete a detektívregények felületességére és szenzációhajhászására emlékeztet. K. a Magyar Újságba számos ún. szociális mesét is írt, ezek később két önálló kötetben jelentek meg. A szellemes, ötletes mesék elsősorban felnőtteknek szólnak, antifasiszta vagy szociális tendenciájúak. Csehszlovákiában írt drámái közül a Sziámi ikrek c. bohózatát mutatta be sikerrel a po.-i magyar színtársulat 1925-ben. M.: A király aludni akar, elb., Bp. 1917; A fekete kakas, r., uo. 1918: Sárkányölő további kalandjai, szatirikus r., Kolozsvár 1923; Zsuzsánna és a vének, r., Bécs 1924; Az álomtelepes, r„ uo. 1924; Dr. Hulla, elb., Kassa 1926; íkongo nem hal meg, r., 1936; Kőtojásból kőmadár, m., Prága 1937; Gödölyét, gödölyét, m„ uo. 1937. Izraelben kiadott magyar könyvei: Ne félj, szolgám, Jákob, 1953; Jerichó ostroma. 1954; Három csillag, 1956; Kossuth Lajos zsidaja, 1956. Ir.: Sziámi ikrek, MÚ 1925. máj. 24.; Tamás Mihály: Íkongo nem hal meg, MÚ 1936. jún. 28.; Sándor László: íkongo nem hal meg, K 1936, 987-988.; Fábiy Zoltán: Kaczér Illés meséi, K 1938/1. = F. Z. ÖÍ 5. Cs. S. KADOSA Pál (Mohol, 1881. márc. 18. - ?): bankár, közgazd. író. A gimnáziumot Szegeden, a felső kereskedelmi iskolát Bp.-en végezte. 1910-ben a po.-i Nyugatmagyarországi Bank alkalmazottja lett; az 1918-as államfordulat után is Po.-ban maradt, magas beosztásokban működött a Duna Bankban. - A közgazd. és pénzügyi sajtóban már 1918 előtt publikált, akkor és később könyve is megjelent. A Masaryk Akadémia tud. osztályának tagja volt. A Kazinczy Társaság és a PMH által 1931-ben szervezett nagyméretű irod. és tud. pályázaton „Kadosa Pál-díj" (5000 korona) is szerepelt a következő pályatételre: „A szlovenszkói magyar kultúra sajátos értéke a magyar nemzeti kultúrában a kölcsönös szlovák-magyar kultúrkapcsolatokra való tekintettel. Terjedelem legalább 10 nyomtatott ív. Határidő 1931. dec. 31." A díjat megfelelő munka hiányában nem adták ki. M.: A kultúra hatása a kereskedelemre (pályamunka Beck József társszerzővel), Bp. 1906; Áralakulás, árképződmény. 1935. T. L. KAJLÓS Imre Keller Imre KALÁSZ József Kellner József 183