Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

U RR Ida majd a Jövőnk c. lapot szerkesztette. A 2. vh. alatt munkatársa volt a Magyar Albumnak. 1945 után ritkán publikált, de ő írta a Gyiire Lajos szerkesztette A magyar kultúra 50 éve KeletSzlovákiában c. mű bibliográfiai részét. Bibliográfiai jellegű írásokat a sajtóban is közölt. M. Az ifjúság és a keresztényszocializmus, Bp. 1923; Új államrendszer, Kassa 1925; A magyar munkásság nemzeti alapon való szervezkedésének fontossága, uo. 1927; A parlamentarizmus válsága, uo. 1929; A szlovenszkói magyar politika tíz esztendeje, uo. 1930; Kisebbségi sorsunk húsz esztendejéből, uo. 1939. Cs. S. U RR Ida (Kassa, 1904. nov. 24. - Budapest, 1989. aug. 2.): költő. A kassai állami leánygimnáziumban érettségizett, 1929-ben Bp.-en orvosi diplomát szerzett. Szülei halála után végleg Bp.-re költözött (1941), ahol belgyógyászként dolgozott. A 2. vh. végén a Svéd Vöröskereszt orvosaként több száz üldözött életét mentette meg. - Kora ifjúságától fogva jelentek meg versei a csszl. magyar lapokban. Első költeményein Ady hatása érezhető. Szimbolista, képekkel zsúfolt, lázadó és önmagát kereső verseket írt. Főbb témái: a szülőföld, a természet és az anyanyelv szerető féltése. Számos orvostudományi dolgozata is megjelent. M'.: Zokogások, v., Bp. 1923; Bíborkehely, v., Pécs 1925; Kormozott lámpással, v.. Bp. 1927; Szent pokol, v., Kassa 1928; Nincs kenyér, v., uo. 1936; Itt az írás, v., Bp. 1940; A fényrács mágiája, v., Bp. 1980; Hernád-parti himnuszok, v., Miskolc 1985. Ír.: Rónay György: Versek és költők, Élet 1936/23; Radnóti Miklós: Három asszonyköltő, Ny 1937/11, 200; Sinkó Ferenc: U. I.: Itt az írás, ÚE1 1940/5; Csanda Sándor: Első nemzedék. 1982; uő: U. I.: A fényrács mágiája, ISZ 1980/9; Sipos Lajos: U. I.: A fényrács mágiája. Kortárs 1981/2; Rónay László: U. I.: A fényrács mágiája, Vigília 1981/4. O. A. Út, Az (1931 márc.-1936. máj. 1.): kultúrpolitikai folyóirat. 2. évfolyamától az „osztályharcos szlovenszkói és kárpátaljai magyar dolgozók kultúrlapjának" tekintette magát. Kiadóhivatala Po.-ban, szerkesztője Stószon működött, Prágában nyomták. - A CSKP támogatásával és kezdeményezésére jelent meg. Szellemében baloldali, nem volt mentes a szélsőséges, sőt szektás nézetektől, elfogultságoktól sem. Figyelmét a napi politika kérdéseire összpontosította, következtetéseiben, szemléletében a kommunista mozgalom és a Komintern útmutatását követte. Szerkesztésében 1933-tól az antifasiszta jelleg a meghatározó. Munkatársai bírálták a csszl. kormány szociális és nemzetiségellenes politikáját. Irodalomszemléletében a valóságirodalom elveit követte, az irod. életben betöltött szerepe lényegtelen. A munkásirodalom megteremtésére tett kísérlete sikertelen volt. A folyóirat Fábry Zoltán szerkesztésében jelent meg, társszerkesztői Róth Imre (a CSKP képviseletében) és Balogh Edgár (a Sarló képviseletében) voltak. Fábry és Balogh Edgár józanságára vall, hogy a moszkvai magyar proletárírók platformtervezetétől (1931) lényegében elhatárolták magukat. A folyóirat számaiból 1981ben válogatás jelent meg. Ir.: Csanda Sándor: Az Út küzdelme a csehszlovákiai szocialista magyar irodalomért. = uő: Valóság és illúzió, 1962; Fónod Zoltán: Közelkép Az Útról. = Az Út 1931-1936, tan., (szerk. Fónod Zoltán), 1981. F. Z. Utca, Az: heti riportlap. 1932 okt. és dec. között szórványosan jelent meg Po.-ban, Benedek László szerkesztésében. „Revolverlap"nak számított, többek között a köztiszteletben álló Pfeiffer Miklós kassai kanonok ellen írt felelőtlen támadó cikket (1932. dec. 3.). T. L. Úttörő: a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkás Párt magyar nyelvű hivatalos szakszervezeti közlönye. 1919. dec. 15-től 1938. okt. 1-jéig jelent meg Prágában, váltakozó szerkesztői T. M. Dugovič, Krsiak Mátyás és Tayerle Rudolf voltak. T. L. 444