Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Új Munka Társaság pén keletkezett boldogfai sírfelirattal, valamint Bartók Béla szlovákiai hatásával. A 2. szám (1983) tanulmányt közöl az oszmán-török uralom alatti Gömörről, továbbá a két vh. közötti szlovákiai szocialista és munkássajtó helyzetéről. A 3. szám (1984) Kelet-Szlovákia jellegzetes tájegysége, a Bodrog, az Ung és a Latorca mente természet- és néprajzát, népművészetét vizsgálja. A 4. számban (1985) régészeti és történeti kérdésekkel foglalkozó tanulmányok jelentek meg: Érsekújvár középkori településtörténetéről, a komáromi avar temetők kutatástörténetéről, a Csallóköz vízrajzi képének történetéről. Az 5. számot (1986) a komáromi múzeum 100 évének, kutatási eredményei ismertetésének szentelték. A 6. szám (1986) Körtvélyes és Hárskút műemlékeinek párhuzamait vizsgálta, s tanulmányt közölt az egyházi intézmények és a világi közösségek vály-völgyi helyzetéről, valamint Csehszlovákia népességének fejlődéséről. A 7. szám (1988) a „kurtaszoknyás hat falu" néprajzi és kulturális hagyományairól, továbbá Kéménd község földrajzi, néprajzi és történelmi vonatkozásairól közölt dolgozatokat. A 8. szám (1989) az első köztársaság ideiglenes alkotmányával, valamint a Szene környéki nyelvjárás néhány kérdésével, a 9. szám (1990) Komárom erődrendszerével, egy kisalföldi néphitelemmel (szemverés) és a farsangi népszokásokkal foglalkozott; ez utóbbi közli azt a tervezetet, melyet 1989-ben az ÚMGY szerkesztőbizottsága dolgozott ki a csehszlovákiai magyar tudományos élet intézményrendszerének kialakítására. A 10. számban (1993) közölt írások a csehszlovákiai magyarság hét évtizedes történetét tárják fel. A kiadvány 8. és 9. száma közli a megalakult szerkesztőbizottság névsorát, a 10. szám erről már nem tesz említést. A 8. szám fülszövege arról tudósít, hogy 1989-től megindítják az ÚMGY Könyvtára c. sorozatot. Ez 2 kiadvány után megszűnt. (Putz Éva kolonyi lagzi [1943] c. művének újrakiadására, valamint Büttner Emil Csatamezejérül írom pár soraim c. kötetének megjelentetésére került csak sor; ez utóbbi - forráskiadványként - a szerzőnek az 1848/49-es szabadságharc idején írt leveleit tartalmazza.) F. Z. Új Munka: irod., krit. és társad, folyóirat. \ Egyetlen száma 1931 ápr.-ban jelent meg Prágában. Alapító főszerkesztője, Szvatkó Pál olyan folyóiratot akart, amely „a szlovenszkói magyar kultúra selejtezőjeként és csoportosítójaként" a jobb- és baloldali írók javát fogta volna össze irod. frontba. A megjelent szám megfelelt ennek az elgondolásnak. A hazai írók és tanulmányírók közül Egri Viktor, Forbáth Imre, Győry Dezső, Neubauer Pál, Szenes Erzsi, Vozári Dezső, Brogyányi Kálmán, Darvas János, Horváth Ferenc, Krammer Jenő, Szalatnai Rezső szerepeltek benne, s az akkor alakult Masaryk Akadémiáról szervezett ankétban jelentős mo.-i, valamint szlovák és cseh írók szólaltak meg (Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Komlós Aladár, Móricz Zsigmond, Pavel Bújnák, Emanuel Rádi). A lap kitűnő színvonala ellenére sem maradhatott fenn, mert remélt mecénásai, a jobboldali ellenzéki pártok vezetői nem értettek egyet sem a baloldali írók befogadásával, sem a főszerkesztő relativista nézeteivel. Szvatkó a Morituri te salutant c. vezércikkében ilyen kijelentéseket tett: „Mit tudjuk mi, merre van az üdvösség útja: a fasizmusban, a bolsevizmusban, a fábianizmusban, a nemzeti szocializmusban?" Ezt a szkepticizmust, relativizmust még a Szvatkó írói kvalitásait elismerő Fábry Zoltán is rendkívül keményen elítélte. Hiába volt a Mo.-ról Móricztól, Máraitól, Komlóstól, Schöpflin Aladártól jövő erkölcsi támogatás, a lap az 1. számmal kimúlt. Ir.: Komlós Aladár: Irodalmi Napló, PMH 1930. ápr. 27.; Móricz Zsigmond: „Új Munka", Ny 1931, 546; Fábry Zoltán: Új Munka - új veszély, Az Út 1931. máj. 20.; Schöpflin Aladár: Az Új Munkáról, PMH 1931. ápr. 15.; Fábry Zoltán: Szentiváni Kúria - Egy csődtömeg kultúraktái, Fáklya 1953. = F. Z.: Öí 6; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967; Filep Tamás Gusztáv - G. Kovács László: Egy európai polgár emlékezete - Arcképvázlat Szvatkó Pálról (előszó A változás élménye c. Szvatkó-könyvhöz), 1994. ^ ^ Uj Munka Társaság: Szvatkó Pál kezdeményezésére alakult meg 1930 nov.-ben Po.-ban, 26 taggal. Elnöke Szvatkó Pál, alelnöke Paál Ferenc volt. Az volt a célja, hogy megfelelő 437