Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

STELCZER Endre szerkesztésében. 1926 júl.-tól mint önálló lap megszűnt, és a Futár-Stefi nevű új lap mellékleteként jelent meg. A legszínvonalasabb kisebbségi humoros lapok közé tartozott. T. L. ŠTEFUNKO Erzsébet Szabó Erzsébet STEINER Sándor Simái Sándor ŠTEKLNÉ Havas Márta STELCZER Endre (Pozsony, 1923. dec. 17. - uo., 1945. ápr. 6.): költő. 1942-ben érettségizett, utána a Komenský Egyetem német-magyar szakos hallgatója lett, de tanulmányait nem fejezhette be. 1945. ápr. 3-án a város szovjet elfoglalását előkészítő tüzérségi támadás során gránátszilánkoktól halálosan megsebesült. - Tehetséges költőnek mutatkozott. 1942ben két iskolatársával, Szabó Lászlóval és Hentz Zoltánnal közös verskötete jelent meg, melyet Válogatott költemények címmel tanáruk, Szalatnai Rezső állított össze. Szalatnai őt így jellemezte: „Komoly mondanivalója van: a magány ereje és a szomorúság bája ez a mondanivaló. A fiatal költő hű önmagához, sohase beszél másról, mint amit a tudat csákányával tudattalanságából feltár. Témái mindig vágyak és ösztönök, s felettük az élet ismerőjének rezignációja lebeg." M.: Üzentek értem, v., 1993. Ir.: Selmeczi Elek és Szalatnai Rezső előszavai és Mayer Judit utószava a posztumusz kötetben. T. L. STELCZER Lajos (Pozsony, 1890. jún. 19.Budapest, 1967. szept. 10.): tanulmányíró, lapszerkesztő. Szülővárosában érettségizett, majd a bp.-i egyetemen (Eötvös-kollégistaként) magyar-német szakos tanári képesítést szerzett. 1918 után a magyar ellenzéki pártok sajtójában dolgozott, s főleg a kisebbségi iskolaügy problémáival foglalkozott. Felelős szerkesztője volt a Po.-ban 1936 és 1938 között megjelent Szülőföldünk c. honismereti lapnak. A szlovák állam idején a Magyar Párt funkcionáriusa volt, s forrásértékű tanulmányt írt a magyar iskolákról (A szlovákiai magyar iskolaügy. = A szlovákiai magyarság élete 19381942, Bp. 1942). 1945-ben Bp.-re menekült, ahol aktívan részt vett a magyarok szlovákiai jogfosztását sérelmező akciókban, ill. a menekült és kitoloncolt magyarok jogi és szociális segítésében. Ir.: „Hívebb emlékezésül... " Csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből 1945-1948. összeáll., szerk., az előszót s a jegyzeteket írta Tóth László, 1995. T. L. ŠTÍTNICKÝ, Ctibor; Dörner, Tibor (Csetnek, 1922. szept. 6. - Pozsony, 2002. jún. 12.): szlovák költő, műfordító. Tiszolcon érettségizett, majd jogot tanult Pozsonyban. 1944-ben részt vett a szlovák nemzeti felkelésben. A 2. vh. befejeződése után különböző kulturális intézményekben dolgozott, egyebek közt a Kultúrny život főszerkesztője és a Slovenský spisovateľ könyvkiadó igazgatója, majd a Československý film igazgatója volt. Ez utóbbi tisztségéből az 1968-as prágai tavaszt követő „normalizálás" során leváltották, és attól fogva tisztviselőként dolgozott. - Első verseit gyűjteményes kiadásokban, folyóiratokban közölte, majd 1943 és 1966 közt nyolc önálló verseskötetejelent meg. A háború utáni Magyarországról Maďarská rapsódia (Magyar rapszódia) címmel írt egy útirajzot (1956). Műfordítóként elsősorban magyar irodalmi műveket tolmácsolt. Fordított Ady prózai írásaiból, továbbá Ady-verseket, Radnóti-verseket. Legfontosabbnak tarthatjuk Madách Imre müveinek fordítását. Az ember tragédiája szlovák fordításával már 1964-ben elkészült, részleteket bemutatott belőle a Csehszlovák Televízió, és szemelvényeket közölt a Kultúrny život és a Slovenské pohľady. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Š.-t fordításaiért a Munka Érdemrendjével tüntette ki (1964). - Az ember tragédiája szlovák fordítása 1966-ban megjelent könyv alakban a fordító utószavával. Színpadon 1966-ban Kassán, majd 1969-ben Pozsonyban, a Hviezdoslav színházban mutatták be, 1970-ben a bp.-i Vígszínház közönsége is láthatta. - 1988-ban jelent meg Š. kitűnő 370