Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

SURÁNYI Géza fordításában Madách műveiből Az ember tragédiája, a Mózes c. dráma és néhány lírai vers. A kötetet a fordító nagy tájékozottságára valló bevezető tanulmánya és egy gondosan összeállított „Madách kalendárium" egészíti ki. M. J. STRBA Sándor (Érsekújvár, 1946. okt. 18.) Szülővárosában érettségizett, s a pozsonyi egyetemen magyar-német szakos képesítést szerzett. Pedagógiai tevékenysége mellett a városi múzeum helytörténeti kutatójaként is működött. 1991 és 1993 között Városom Érsekújvár sorozatcímmel füzeteket állított öszsze, s 4 videokazettát is kiadott. A Kalligram kiadónál 2004-ben megjelent Az érsekújvári zsidóság története c. munkája, melyet Lang Tamással együtt írt, a legtüzetesebben feldolgozott Érsekújvár-történetek közé tartozik, s a helyi holocaust részletes bemutatása és áldozatainak hosszú névsora megrendítő hatást vált ki. Ir.: Chrenka Edit: Az érsekújvári zsidóság története, Castrum novum 2004. jan. 27.; Hajtman Béla: Elmondani az elmondhatatlant, ÚSZ 2004. SULÁN Béla (Rozsnyó, 1916. ápr. 21. - Budapest, 1968. aug. 26.): nyelvész. A középiskolát Rozsnyón, az egyetemet Prágában és Bp.-en végezte. Egyetemistaként rendszeresen írt a Magyar Újságba, a Lidové novinyba, a Kritický měsíčníkbe. 1937-ben a Magyar Újságban ankétot indított A művészet összeköti az embereket címmel, s ebben megszólaltatta a cseh és szlovák irodalom jeles képviselőit is. A bécsi döntés után Mo.-on élt, nyelvészként tevékenykedett. 1950-től a Nyelvtudományi Intézet kutatója, 1958-tól a debreceni egyetem szláv tanszékének professzora, 1961-1963ban rektora volt. Szerkesztette a Nyelvtani tanulmányok (Bp. 1961), a Szláv népek és nyelvek (Bp. 1961) és a Studia Slavica I-IV. (Debrecen 1961-1964) kiadványokat. M.: Jelentéstani jegyzetek, Bp. 1961; A cseh szókincs magyar elemeinek problematikája, Bp. 1963; Zu einigen Fragen des Bilinguismus, Debrecen 1963. Ir.: Csanda Sándor: Magyar-szlovák kulturális kapcsolatok, 1959; Sebestyén Árpád: Búcsú S. B.-tól, Magyar Nyelv 1968; Hadrovics László: S. B., Studia Slavica 1969. Cs. S. SURÁNYI Géza (Kondoros, 1890. febr. 2. ?): publicista, kritikus, lapszerkesztő. Az 1918/19-es mo.-i forradalmak bukása után Csehszlovákiába menekült, s itt a kormánytámogató aktivizmus egyik exponense lett. Az emigráció két szárnya (a szocdem és az agrár) ! közül ö a szocdemhez tartozott. A CSMTIMT vezetőségének hangadója, 1932-től az egyesület főtitkára, 1933-tól a Magyar Figyelő felelős szerkesztője s a rövid életű A Ma főszerkesztője volt. E lapokon kívül főleg A Reggelben és a Magyar Újságban publikált, s kritikákat és tört. tanulmányokat is írt. Emigráns társával, Váradi Aladárral terjedelmes könyvet adott ki a kisebbségi magyarság helyzetéről. Ennek első negyedében II. József korától 1918-ig mutatták be a magyar állami és politikai viszonyok fejlődését, s a legnagyobb hangsúlyt a nemzetiségi politikára, a polgári radikalizmusra és Károlyi Mihály működésére helyezték. A további részekben úgy vizsgálták a csszl. magyar kisebbség helyzetét, hogy lépésről lépésre összevetették a mo.-i szlovákság előnytelenebb helyzetével, s ilyen alapon a hazai kisebbségi jogrendezést mintaszerűnek s nagylelkűen humánusnak minősítették. A könyvet a jobboldali ellenzéki és a kommunista sajtóban egyaránt szigorúan bírálták, s a szervilizmus mintapéldányának nevezték. M. : Magyar múlt és jelen különös tekintettel a magyar kisebbség helyzetére a Csehszlovák Köztársaságban (Váradi Aladárral), 1928; Masaryk G. T. élete, működése és hatása (Darvas Sándorral és Váradi Aladárral), 1938. Ir.: Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967; Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, 1973. T. L. Surányi Hang —> Érsekújvári Újság 371