Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

SÁNDOR Anna bekövetkezett paradigmaváltás szakmai dilemmái közelítették egymáshoz, mivel a közös gondolkodás, a horizontnyitás esélyei intézményesültebb fellépést igényeltek. Céljaik között szerepel tudományos együttműködés kialakítása a magyarországi és a nemzetközi tudományos csoportokkal, egyetemi kutatóműhelyekkel, szakmai vitafórum teremtése a tagok számára, a közép-európai irodalomtudomány és irodalomelmélet hagyományainak ápolása és továbbgondolása, magas szakmai színvonalának megőrzése. A társaság tagjai rendszerint önálló tanulmányköteteikben is szerepeltetik a Sambucus-emblémát. Ir.: H. Nagy Péter: A Literatura felvidéki válogatása elé, Literatura, 2002/2; Benyovszky Krisztián Keserű József: Előszó = Kor/szak/határok, 2002, 9-12; Polgár Anikó: Tájékoztató a Sambucus Irodalomtudományi Társaság működéséről = A SZMÍT 2001. évi tájékoztatója. Cs. Z. SÁNDOR Anna (Alsócsitár, 1951. jan. 28.): nyelvész. A pozsonyi Komenský Egyetem magyar-latin-történelem szakán végzett. 1974 és 1980 között a nyitrai magyar tannyelvű gimnáziumban tanított, majd a magyar gimnázium megszűnése után a szlovák gimnáziumban oktatott történelmet 1985-ig. 1985től a Koloni Gyermekotthonban nevelőtanár. 1990-től a Nyitrai Konstantin Egyetem Hungarisztika Tanszékén tanít (ma: a Közép-európai Tanulmányok Kara, Magyar nyelv és Irodalom Tanszék), 2001-től megbízott tanszékvezető. Az MTA Magyar Nyelvtudományi Társasága 1993-ban nyelvjárásgyűjtő tevékenységéért Csüry Bálint Emlékéremmel és Díjjal jutalmazta. Az ELTE BTK-n 2000-ben szerezte meg a PhD fokozatot, 2000-től az MTA külső köztestületi tagja, 2005-től docens. - Nyelvjárásgyűjtő tevékenységét a Csemadok Dialektológiai Szakcsoportjához kapcsolódva kezdte. Kutatási területe Zoboralja nyelvjárási jellegzetességeinek, ezen belül Kolon község nyelvének és nyelvhasználatának vizsgálata. A Szlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságának tagjaként a Dialektológiai Szakcsoportot vezette, s e minőségében 1993-ban Arany A. László munkásságáról szervezett szemináriumot, melynek anyagát emlékkönyv formában jelentette meg (Anyanyelvi Füzetek 1). Számos hazai és nemzetközi konferencián tartott előadást, magyar és szlovák nyelven egyaránt publikál (Dynamika lexikálnych slovakizmov v kohnanskom nárečí, tan., Nitra, 1994; Funkcia školy v zachovaní jazyka maď. menšiny na Podzoborí, tan., Košice, 2000). M: Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség egy kisebbségi magyar beszélőközösségben, Kolonban, monogr., 2000; A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza, 2004. Jr.: Zelliger Erzsébet: Sándor Anna: Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség egy kisebbségi magyar beszélőközösségben, Kolonban, Magyar Nyelv 97 (2001), 497-501; Menyhárt József: Nyelvi kockázatok és mellékhatások. Szőrös Kő 2002/1. P.A. SÁNDOR Dezső (Érsekújvár, 1901. júl. 28. Budapest, 1973. febr. 8.): újságíró, lapszerkesztő. A két vh. között szerk.-je volt a színvonalas Érsekújvár és Vidéke hetilapnak, melyben vezércikkeket, politikai, gazdasági írásokat és riportokat közölt. 1945 után áttelepült Mo.-ra, ahol 1947-1949-ben az Új Otthon c., a Szlovákiából kitelepített magyarok számára készült hetilapot szerkesztette, majd a Magyar Távirati Iroda munkatársa lett. Cikkei, riportjai, interjúi különböző lapokban (Népfront, Magyar Hírlap stb.) láttak napvilágot. S. L. SÁNDOR Ernő Schulz Ignác SÁNDOR Imre (Pápa, 1892. szept. 8. - Budapest, 1943. márc.): író, publicista. A gimnázium elvégzése után Bp.-en lett hivatalnok. Első elbeszélését a Nyugat közölte 1916-ban. Az 1918/19-es mo.-i forradalmak bukása után Bécsbe emigrált, s a Jövőben, a Vasárnapban és a Tűzben publikált. 1920-ban Kassára költözött, s 1922-től 1938-ig a PMH állandó külső munkatársa volt. - Első novelláskötete Bp.en jelent meg. A másodikat (.Asszonyok) Kassán adta ki, s a kassai magyar irod. életben általános elismerést és feltűnést keltett. Novelláit érdekfeszítő cselekmény, lélektani igényű jellemábrázolás, jó stílus és kerekded kompo354