Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Sansz zíció jellemzi. Az Asszonyokat a Nyugatban Lengyel Menyhért az addigi legjobb szlováki­ai novelláskötetnek minősítette. Kevésbé sike­rült alkotása a Lángoló út c. regény, melynek néhány szerelmi epizódját a novelláiban már feldolgozta. Drámaíróként is sikeres volt, két drámáját {Szedjetek szét, csillagok, 1926; Mint az új bor, 1927) Bp.-en is előadták. Másik két drámáját (,Szerelmes a férjem, 1920; Különös ember, 1927) a kelet-szlovákiai hivatásos ma­gyar színtársulat mutatta be Kassán. A Mese­beli herceg c. mesejátékát 1938-ban a Szlo­venszkói Színpártoló Egyesület pályázatára ír­ta; elnyerte vele az első díjat, de bemutatására a háborús viszonyok miatt már nem került sor. M.: Boldogság, n.. Bp. 1918; Asszonyok, n., Kassa 1926; Lángoló út, r., 1928; Mesebeli herceg, Bp. 1940. Ir.: Lengyel Menyhért: Boldogság, Ny 1926, 703; Nagy Lajos: Szedjetek szét, csillagok, Ny 1926, 839-841; Kürti Pál: Asszonyok, Ny 1926, 557-558; Fábry Zoltán: Asszonyok. S. I. novellái, R 1926. szept. 7. = F. Z.: Öí 2., 1981; Bálint And­rás: Eredeti bemutató a kassai magyar színházban, MaN 1938. máj. 20.; Kováts Miklós: Magyar szín­játszás és drámairodalom Csehszlovákiában, 1918-1938, 1974. Cs. S. SÁNDOR János (Kolon, 1929. okt. 25.): ön­kéntes néprajzgyűjtő. A 40-es években a po.-i magyar gimnáziumba járt, tanulmányait a há­borús események szakították félbe. Később munkás, majd a koloni mezőgazdasági szövet­kezet segédkönyvelöje (1945-1960), raktáros (1960-1977), a Csemadok nyitrai JB titkára (1977-1990). Szülőfaluja néphagyományai­nak gyűjtésével foglalkozik. M.: Kolon. Egy falu a Zoboralján. 2. bőv. kiad., Dsz. 2004 (első kiad. Dsz. 1996). L. J. SÁNDOR László (Budapest, 1909. márc. 20. -uo., 1993. okt. 13.): kritikus, műfordító, lap­szerkesztő. Szülei az 1. vh. idején Kassára, majd Losoncra költöztek. Gimnáziumot és ke­reskedelmi akadémiát végzett Kassán, 1945 u­tán levelező hallgatóként művészettörténeti ta­nulmányokat folytatott a moszkvai Repin inté­zetben. 1933-tól szerkesztője a losonci Figye­lőnek, s uott egyik megalapítója az Indulás­nak. 1937-ben elnöke lett a helyi népfrontos ifj. egyesületnek, a Tűznek. 1938-ban Kassára költözött, s ott, majd Ungvárott dolgozott ma­gánhivatalnokként. A szovjet Kárpát-Ukrajná­ból 1962-ben költözött Bp.-re, ahol a leghosz­szabb ideig (1966-1978) a Gorkij Könyvtár igazgatójaként működött. - A 30-as években tűnt fel cikkeivel; állandó külső munkatársa lett a Magyar Újságnak és a Magyar Napnak. 1935-ben átvette Fábrytól a Korunk csehszlo­vákiai képviseletét, s 1940-ig több mint 50 cikke, kritikája jelent meg a lapban. - Műfor­dítói tevékenységét cseh és szlovák müvekkel kezdte: F. X. Šaldától A költői mű halhatatlan­ságát, Milo Urbantól Az élő ostort fordította magyarra. 1945 után Ungvárott tucatnyi köny­vet fordított orosz és ukrán íróktól (Ivan Fran­ko, Csehov, Gorkij, Solohov). Mint az ungvá­ri képtár igazgatója képzőművészeti tanulmá­nyokat is írt, s Ungváron magyar népmeséket és a kárpátaljai magyar írók alkotásaiból ösz­szeállított antológiákat is kiadott. - 1962 után Bp.-en számos tanulmányt és ismertetést írt a csszl. magyar, a cseh, a szlovák és a szovjet irodalom kérdéseiről. Szerkesztői tevékenysé­ge is jelentős: 1945 után az ő összeállításában jelentek meg Sáfáry László, Rudnóy Teréz, Vozári Dezső vál. kötetei, valamint az Ez volt a Sarló c. tanulmánygyűjtemény. M.: Glück Gábor, monogr. (ukránul), Kijev 1959; Magyar népmesék, Ungvár 1954; Grabovszky Emil élete és munkássága, monogr. (oroszul), Kijev 1962; Hazánk: Kelet-Európa, tan.. Bp. 1979; Hidak partok között, tan., Bp. 1988. Ir.: A kárpát-ukrajnai magyar könyvkiadás irodalmi bibliográfiája, It 1961; Zöldi László: Szolgálatban, És 1979; Vígh Károly: Hazánk: Kelet-Európa, Fo 1980/5; Csanda Sándor: S. L. hetvenéves, ISZ 1979/6; Turczel Lajos: Búcsú S. L.-tól, Hét 1993/50. Cs. S. Sansz (1994): gazd. hetilap. Az Ecopress Ki­adó jelentette meg Po.-ban mint a bankárok, vállalkozók és fogyasztók lapját. 1. száma 1994 jan.-ban jelent meg. 16 oldalán 8 ország (Szlovákia, Mo., Ukrajna, Románia, Jugoszlá­via, Ausztria, az USA és Kanada) gazd. életé­ről kívánt tájékoztatni. Néhány hónap után 355

Next

/
Oldalképek
Tartalom