Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

BALLA Zoltán szetiink? Vitaindító a Jelenlét antológia kapósán, tan., Hét 1979/37; A remények könyve. Grendel Lajos: Galeri, tan., ISZ 1983/8. Ir.: Varga Imre: B. K. verseihez, rec., ISZ 1974/4; Zalabai Zsigmond: B. K. = Z. Zs.: Verstörténés, 1995; Tóth László: A „gondos mély" költője, rec., Könyvvilág 1989. F. Z. BALLA Zoltán (Ipolyság, 1909. márc. 27. uo. 1988. máj. 19.): orvos, fonetikai kutató. A gimnáziumot szülővárosában, orvosi tanulmányait (1928-1933) Prágában végezte. Érdeklődése medikusként a hangképzés mechanizmusára is kiterjedt. 1934-től Ipolyságon és környékén volt orvos, s belgyógyászati és általános praxisa mellett az alkati degeneratív betegségek és a rák keletkezési körülményeit vizsgálta. A fonetikával folyamatosan foglalkozott, s kísérletei során számos oszcillogramot készített. - 1944-ben kezdett publikálni, s 1946-ig két könyve jelent meg. Az elsőben (Lesz-e kiút...) nemzetközi írásreformot javasolt a kölcsönös emberi megértés előmozdítására. A másodikban (A szemléletes gondolkodás logikája) bírálta a hagyományos fonetikákat, s ismeretelméleti megalapozással fejtette ki a beszédhangok akusztikai szerkezetéről kialakított feltevéseit. A beszédhangokat és a fizikai testek által kiváltott hangokat azonos természetüeknek és geometriai formálódásúaknak tekinti, s az emberi gondolkodás alapvető elemének a szemléletességet tartja. Újszerű elgondolásait a korabeli konzervatív kritika (Petz Ádám, Schütz Antal) elutasította, s fonetikai müvét 1957-ben a magyar Fónagy Iván és a szlovák Štefan Peciar sem ajánlotta kiadásra. Ľudovít Novák viszont 1961-ben írt véleményében jelentős teljesítményként értékelte a müvet, s világnyelven való megjelentetésétjavasolta. Az MTA fonetikai osztályán B. 1986-ban tartott előadást feltevéseiről, ennek szövegét az ISZ-ben tette közzé (Új utak a fonetikában, 1993/7-8). További tanulmányai: A beszédhangok akusztikai vizsgálatának jelentősége az egyetemes jel- és értelmezéstanban, vagyis a hermeneutikában (ISZ 1995/4); Fonetikai vizsgálatok írástörténeti jelentősége (Iskolakultúra 1996/3 és ISZ 1996/6). Fonetikai és filozófiai nézeteit egy szlovákiai származású kanadai magyar muzikológus pozitívan értékelte, s beépítette müvébe. M.: Lesz-e kiút az általános kultúrválságból?. Bp. 1945; A szemléletes gondolkodás logikája, uo. 1946. Ir.: Ľudovít Novák: Posudok o diele MUDr. Zoltána Ballu, kz„ 1961. nov. 17.; Dümmerth Dezső: B. Z. müve a szemléleti gondolkodásról. = Az ipolysági gimnázium évkönyve 1993; Dr. Laszlo Jablanczay: Music its beneficial and hermful effekts, Hamilton [Kanada] 1990. T. L. BALOGH Edgár; Kessler (Temesvár, 1906. szept. 7. - Kolozsvár, 1996. jún. 19.): publicista, szerkesztő, egyetemi tanár. Apai ágon nagyszebeni szász családból származik, 1926ban vette fel anyja családnevét. Apja a Monarchia katonatisztje volt. Négyéves korában került Po.-ba, itt érettségizett. Bölcsészettudományi tanulmányait a prágai Német Egyetemen végezte (1924-1929), etnográfiát tanult. 1948-ban a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen doktorált. A Sarló mozgalom elindítója és vezetője volt. Társaival együtt részt vett a Bp.-en 1928 tavaszán rendezett „Ezer magyar diák Ady-estje" megszervezésében. írásaiban a Duna menti népek összefogását hirdette. Első szociográfiai naplóját Tíz nap szegényországban (PMH 1930. okt.) címmel jelentette meg. 1931-től részt vett Az Út szerkesztésében. Itt jelentek meg szociológiai írásai (A gálán t a i járás kistükre; Diószeg; Tar dos kedd stb.) és A harcban nincs megállás c. elemzése a Sarló bukásának okairól. 1934-ben az ő szerkesztésébenjelent meg a Barna könyv a hitleri Németországról és a lipcsei perről. 1935ben, romániai illetőségére hivatkozva, a csehszlovák hatóságok kiutasították az országból. A kiutasítás tényleges oka politikai tevékenysége volt. Távozása után is kapcsolatot tartott a szlovákiai magyar kulturális élettel, rendszeresen írt a Magyar Napba, s a Korunk is gyakran közölt tőle csehszlovákiai vonatkozású írásokat. Erdélyben először Brassóban, majd Kolozsvárott telepedett le. A Korunk, a Brassói Lapok és a Független Újság munkatársa lett. 1937-ben a Vásárhelyi Találkozó egyik szervezője, 1939-ben az Erdélyi Enciklopédia egyik elindítója. A bécsi döntés után rövid ide34