Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

BALOGH Elemér ig Kalotaszentkirályon tanított, 1941-től a Ke­let Népe kolozsvári szerkesztője, a Magyar Nemzet és a Kis Újság munkatársa, 1944­1948-ban a kolozsvári Világosság c. napilap főszerkesztője, a Magyar Népi Szövetség alel­nöke volt. 1948-tól egyetemi tanár, a román nemzetgyűlés tagja, 1949-ben a Bolyai Egye­tem rektora. 1949-ben a Magyar Népi Szövet­ség vezetőivel együtt - hamis vádak alapján ­letartóztatták és bebörtönözték. 1956-ban re­habilitálták. A kolozsvári egyetem tanára, 1957-197l-ben a Korunk főszerkesztő-he­lyettese. Ő szervezi, szerkeszti főszerkesztő­ként a Romániai magyar irodalmi lexikont (1981), melynek harmadik kötete 1995-ben jelent meg. - Fábry Zoltán mellett a csehszlo­vákiai magyar közírás jelentős képviselője. Hét próba (1965) c. emlékiratában 1935-ig dolgozta fel csehszlovákiai élményeit. 1935 előtti korszakának jelentősebb írásait külön fejezetben közli későbbi köteteiben (íratlan történelem, Kvár. 1939; Hármas kistükör, 1945; Egyenes beszéd, 1957; Duna-völgyi párbeszéd, Bp. 1974; Mesterek és kortársak, Bukarest 1974). M: A Szudétáktól a Fekete-tengerig, publ.. Kolozs­vár 1946; Az igazi 1848, uo. 1948; Toll és ember­ség, irodalompol. jegyz., Bukarest 1965; Én tintás esztergapadom, karc., uo. 1967; Intelmek, esszé, uo. 1972; Itt és most, tan., Kolozsvár 1976; Szár­nyas oltár, elb., Bp. 1978; Szolgálatban, emlékir., Bukarest 1978; Táj és nép, szoeiogr., Kolozsvár 1979; Vargyasi változások, szoeiogr., Bukarest 1979; Acéltükör mélye, önéletr., uo. 1982; Hídve­rők Erdélyben 1944-1946. vál. tan., uo. 1985; Fér­fimunka, emlékir., uo. 1986; Magyarok, románok, szlávok, vál. tan., cikkek, uo. 1986; Tíz nap szegény­országban, szoeiogr., 1988. Ir.: Köves Miklós: B. E. erdélyi hivatása, Korunk 1939; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967; Fábry Zoltán: Egy magyar jakobinus köszöntése. = F. Z.: Stószi délelőttök, Po.-Bp. 1968; Czine Mi­hály: A helytálló ember. = Cz. M.: Nép és irodalom 2., Bp. 1981; Kántor Lajos-Láng Gusztáv: Románi­ai magyar irodalom 1944-1970, Bukarest 1973; Fónod Zoltán: A cselekvő ember. = F. Z.: Körvona­lak. Po.-Bp. 1982; Csatári Dániel: B. E. életrajzá­hoz, T táj 1976; Gábor Dénes: B. E„ vál. bibi., Művelődés 1976. F. Z. BALOGH Elemér (Székesfehérvár, 1866. febr. 6. - Pozsony, 1938. ápr. 16.): ref. püspök, egyháztörténész. A gimnáziumot Bp.-en, teo­lógiai tanulmányait uo. és Edinburghban vé­gezte. 3 évig a bp.-i Skót Misszió mellett volt segédlelkész, s közben magyar-német szakos tanári képesítést is szerzett. 1895-től Po.-ban élt mint lelkész, majd püspök. Az ő szervezé­sében épült fel 1912-ben a Kálvin-ház, 1913­ban pedig a ref. templom. Az államfordulat utáni egyházkerületi átszervezések folyamán 1921-ben a Dunáninneni Ref. Egyházkerület püspökévé választották. A csehszlovákiai ma­gyar szellemi életben köztiszteletnek örven­dett, néhány évig a CSMTIMT elnöke volt. ­Életrajzírója, Narancsik Imre polihisztorinak nevezi tudását: „történettudós, nyelvész, aki 15 élő és holt nyelvet ért és beszél. Régiség­tannal, művészettörténettel, néprajzzal foglal­kozik, s ma is érdeklődik még a természettu­dományok iránt, s tájékozott a hittudomány minden terén". írásai 1918 előtt az Athenae­umban, a Teológiai Szaklapban, a Természet­tudományi Közlönyben, a Protestáns Szemlé­ben, a The Quarterly Registerben és a Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár köteteiben jelentek meg. Akkor és 1918 után is voltak an­gol és német nyelven írt tanulmányai. A prot. gályarabok történetével hosszú időn át foglal­kozott, s rengeteg dokumentumot gyűjtött; a képi dokumentumokból 1899-ben angol, 1900-ban magyar kötetet adott ki. Szorgalmas könyvgyűjtő volt; 25 000 kötetet meghaladó könyvtára nagyobb részét a bp.-i Ráday Könyvtárra, kisebb részét a losonci teológiára hagyta. A cseh-szlovák-magyar kapcsolatku­tatás terén is tevékeny volt. M. : The Martyrs of the Reformed Faith of Pozsony 1674-1676, 1899; ua. német nyelven, 1899; Az e­vangyéliom vértanúi a magyar evangyéliomi pro­testáns egyház gyász-évtizedében (Egykori képek­kel közzéteszi B. E.), 1900; A pozsonyi ref. egyház­község rövid története, 1913; A gályarabok történe­te, kézirat, valószínűleg a Ráday Könyvtárban; Csehszlovák-magyar történelmi kapcsolatok, 1931, angolul és németül: 1925. Ir.: Narancsik Imre: B. E., Református Világszemle 1936/2; Životopis E. B.-a (Narancsik Imre írásának fordítása Jozef Lukáč által), 1936. T. L. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom