Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
PETNEHÁZY Ferenc PETNEHÄZY Ferenc; Házy; Pohl (Kecskemét, 1913. márc. 22. - Kassa, 1984. máj. 31.): költő, műfordító. Egyetemi tanulmányait Po.ban végezte, gégész szakorvosként Kassán működött. Az 1965-ben alakult Batsányi-kör vez. tagja volt. - Aktív irod. munkásságot főleg 1933 és 1945 között fejtett ki. Polgári neve mindvégig Pohl maradt, de ezen a néven sohasem írt. Versei és műfordításai folyóiratokban (Magyar Minerva, Magyar írás, Magyar Figyelő, Magyar Album, Nyugat, Új Magyar Museum), a Szlovenszkói magyar írók antológiájában (1-3) és A kassai Batsányi-kör Évkönyve 1965-1968 (1969) c. kiadványban jelentek meg. A hagyományos költészet művelője, verseit nagyfokú műgond, fejlett nyelv- és ritmusérzék jellemzi. Elméleti verstani tájékozottságát mutatja, hogy az elsők között figyelt fel Ady szimultán verselésére (MM 1935/5). Nagy figyelmet szentelt a magyarcseh-szlovák irod. kapcsolatok ápolásának: beszámolókat írt szlovák folyóiratokról, és számos verset fordított cseh és szlovák költőktől (O. Březina, K. Hlaváček, J. Hora, V. Nezval, Fr. Pečinka, A. Sova, K. Toman, J. Wolker, P. O. Hviezdoslav, I. Krasko). T. L. PETRIK József (Sáp, 1932. okt. 13.- Po., 2001. júl. 13.): költő, újságíró, lapszerkesztő. Az elemi és középiskolát Szencen és Csehországban végezte. 1957-től Pozsonyban újságíró, 1958-tól a Pionírok Lapja, ill. a Tábortűz főszerkesztője volt. 1980-tól a Csemadok KB titkáraként dolgozott. A 90-es évek elejétől egy szlovák műsorújságot szerkeszt. - Első versei az Új Szóban, az Új Ifjúságban és a Fáklyában, majd a Fiatal szlovákiai magyar költők (1958) c. antológiában jelentek meg. Költészetének fő témái a szerelem és a mindennapi élet problémái. Gyermekverseket is írt. M.: Színváltozás, v., 1967; Nyolcszínű szivárvány, gyermekv., 1972; Hü emberséggel (szerk.), antol., 1987. Ir.: Fábry Zoltán: Res poetica, ISZ 1959/2-3. = F. Z.: Öí 9; Dénes György: Négy új verseskötet, Hét 1967/27; Zalabai Zsigmond: Nyolcszínü szivárvány, ÚSZ 1972. jún. 25. Cs. S. PETROGALLI Oszkár (Besztercebánya, 1874 - uo., 1925. febr. 4.): politikus, publicista. Érettségi után jogi diplomát szerzett, s Besztercebányán sikeres ügyvédi gyakorlatot folytatott. A pol. életbe korán bekapcsolódott, s az 1906-os országgyűlési választásokon a függetlenségi párt programjával képviselő lett. Az 1918-as államfordulat után a csszl. magyar ellenzéki politika fő szervezői közé tartozott. Az egységes magyar párt híve volt, de mert ennek létrehozását a Vávro Šrobár vezette szlovák teljhatalmú minisztérium meghiúsította, az ő irányításával szerveződött meg a magyar pártok koalíciója. Igazgatója lett az 1922ben alapított Központi Irodának, s első főszerkesztője az ugyanakkor indított koalíciós napilapnak, a PMH-nak. Nemcsak kitűnő szónok, hanem kivételes képességű publicista is volt, s nagy érdemeket szerzett a kisebbségi pol. publicisztika kibontakoztatásában. Ir.: Forgách Géza: Petrogalli Oszkár. = Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve, Bp. 1940: Popély Gyula: Ellenszélben - A felvidéki magyar kisebbség első évei a Csehszlovák Köztársaságban 1918-1925, 1995. PETRÖCI Bálint; Popoff Cvetanov Borisz (Kolozsvár, 1924. szept. 1. - Po., 2002. jan. 31.): író, újságíró. Az elemi négy osztályát Sőregen, a gimnázium alsó tagozatát Szegeden, a felső osztályokat Losoncon végezte, itt érettségizett 1943-ban. Miskolcon és Pozsonyban jogot hallgatott, tanulmányait azonban nem fejezte be. Évekig hivatalnok, majd 1949től 1951-ig az Új Szó riportere volt. Innen macedón származása miatt, titóizmus vádjával a füleki Kovosmalt edénygyárba küldték dolgozni, üzemi lapot szerkesztett. 1952 őszén térhetett vissza a szerkesztőségbe, ám 1968 után újból menesztették, ezúttal a „prágai tavasz" támogatásáért. Évekig állástalan volt, majd a Szovjetbarát c. lap szerkesztőségében kapott műszaki beosztást. 1986-tól nyugdíjas. 1991-ben rehabilitálták, visszatért az ÚSZ szerkesztőségébe, s 1994 végéig utazó riporterként dolgozott. - Első írásai 1943-ban, a Losonci Hírlapban jelentek meg. Irodalmi kibontakozása az Új Szó, majd a Fáklya megjelenéséhez kötődik. Szerepel az Új hajtások c. 330