Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Műhely gyar nyelvre fordító mű- és szakfordítók nyilvántartására, regisztrálására és támogatására. Ez a szervezet 1990-ig működött. A rendszerváltozás után a Szlovák Irodalmi Alap keretében ún. tagozatok alakultak. Ezek egyike a Műfordítói Tagozat, amely a műfordítók ügyeivel foglalkozik a maga kilenctagú választmánya útján. 1990-ben megalakult a Szlovák Műfordítók Egyesülete (Spolok prekladateľov umeleckej literatúry), amelynek tagjai lehetnek magyar műfordítók is. A magyar műfordítók nem alakítottak külön szervezetet, hanem egy részüket felvette tagjai közé a Magyar írók Társasága. A Szlovák Irodalmi Alaptól támogatást (ösztöndíjat, szociális segélyt stb.) minden műfordító kaphat indokolt esetben, tekintet nélkül arra, tagja-e valamely szervezetnek. A Szlovák Irodalmi Alap a magyar műfordítókat is részesítette és részesíti nívódíjakban, és a műfordítói Madách Imre-díj kiadása is hatáskörébe tartozik. Versfordításaiért Tőzsér Árpád (1980), Cselényi László (1986), prózai müvek fordításáért Hubik István (1973, 1978, 1988, 1990), Koncsol László (1992), F. Kováts Piroska (1979), Mayer Judit (1985, 1995), Nagy Judit (1986), Nóta János (1984, 1991), Rácz Olivér (1983, 1989), Tóth Elemér (1982) H.Tóth Ildikó (2000, 2003), Zeman László (2001) részesült Madách Imre-díjban. 1996 és 2003 közt a műfordítói Madách-díjat négy alkalommal nem adták ki. Az 1989-es rendszerváltozás után számos új magyar könyvkiadó alakult, s ezek már nem kizárólag szlovák és cseh nyelvből készült fordításokat jelentetnek meg, a magyar nyelvű szépirodalmi fordítások száma némileg mégis csökkent. A csszl., ill. szlovákiai magyar irodalom elhanyagolt területe a műfordítás-elmélet és -kritika. lr.: Szalatnai Rezső: Hegyország hangja, MF 1934; Kovács Endre: Jegyzetek a csehszlovák-magyar szellemi együttműködésről, MF 1934; Sándor László: Cseh és szlovák költők antológiája, K 1937; Csanda Sándor: Magyar-szlovák kulturális kapcsolatok. 1959: uő: Első nemzedék, 1968; Fügedi Elek: Néhány adat a cseh, szlovák és magyar kölcsönös versfordításról, ISZ 1959/3; uő: Még néhány adat a cseh, szlovák és magyar kölcsönös versfordításról, ISZ 1963/3; uő: A cseh és szlovák költészet magyarul. különös tekintettel a kötetben megjelent fordításokra, ISZ 1969/2; uő: Magam védelmében, ISZ 1969/9; Ankét műfordításunkról, ISZ 1977/8; Zsilka Tibor: A szlovák irodalom fordításának poétikai kérdései, ISZ 1977/8; Ján Šimonovič: Első parancsolat - a hűség?, ISZ 1977/8; Rudolf Chmel: Két irodalom kapcsolatai, 1980; Tőzsér Árpád: Szavak barlangjában, 1980; A szlovák-magyar szak- és műfordítás kérdései (szerk. Bertók Imre és Kulcsár Tibor), 1981; Hubik István: A csehszlovákiai magyar fordítás általános problémái, ISZ 1981/1-2; uő: A személynevek fordítása, ISZ 1989/1; Mayer Judit: A szlovák-magyar fordítások gyakorlati kérdései. Hét 1979/5; uő: A magyar nyelvre való fordítás módszertani kérdései, ISZ 1985/1. K. T., M. J. Műhely (1978-1984): tallózó, irodalomnépszerűsítő időszaki kiadvány. Szemelvényeket közölt a Madách Könyvkiadó évi terméséből, valamint a csszl. magyar kulturális sajtóból. Az első kötetben (Műhely '78) a szerkesztő „rendhagyó antológiának" nevezi a kiadványt. „Kedvcsináló" olvasmánynak szánták, mely „működés közben" mutatja be a kisebbségi magyar sajtót és az egyetlen magyar kiadót, a Madách-mühelyt. Az első kötetet „rendhagyóvá" tette, hogy közölte az előző év bibliográfiáját. Ezt a kezdeményezést a későbbi kiadványok (1981-ben nem jelent meg) nem folytatták. Az 1983 és az 1984-es kiadvány újítása volt, hogy az írói műhelyekből adott ízelítőt azzal a szándékkal, hogy a kiadvány fóruma legyen a magyar tollforgatóknak. Ez a szándék bizonyítani kívánta, hogy „nemzetiségi irodalmunk egészséges szervezetként működik, nincs híjával a biztató tehetségeknek, pályakezdő fiataloknak sem". - A Műhely később Kontextus címmel folytatódott, alcímében azonban megtartotta a Madách Műhely elnevezést. - Szerk.: Fónod Zoltán. F. Z. Műkedvelő: szính. és irod. alkalmi lap. Dunaszerdahelyen jelent meg szórványosan 1920. júl. 18-tól 1923. ápr. 8-ig, Szeiff Géza szerkesztésében. Kiadójaként a Műkedvelő Gárda van feltüntetve. T. L. 296
