Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
KOLLER Gyula ványokban jelennek meg. Kutatási területe a népművészet és a társadalomnéprajz, azon belül is elsősorban a textíliák. A falusi, mezővárosi önszerveződések 18-19. sz.-i formái és a 20. sz. falusi közösségei átalakulásának kérdései foglalkoztatják. M; Zoboralji hímzések, Bp. 1994; A vajkai szék nemesei. Hagyatéki leltárak a 17-19. századból, KOLLER Gyula, Kellő Gyula (Pozsonypüspöki, 1921. ápr. 1.): egyházi író, kat. pap, pápai káplán, pápai prelátus. Elemi iskoláit Pozsonypüspökin, gimnáziumi tanulmányaiból az első négy évet a pozsonyi reálgimnáziumban, az 5-6. osztályt Komáromban, a 7. és 8. osztályt az esztergomi bencés gimnáziumban végezte el, 1941-ben érettségizett. Főiskolai tanulmányait az Esztergomi Hittudományi Karon kezdte, majd a pozsonyi egyetem Hittudományi Karán fejezte be. 1946 jún.-ban szentelték pappá. 1946-1950-ben segédlelkész Zselizen, Ersekújvárott, Aranyosmaróton és Nagytapolcsányban. 1950 és 2000 között plébános Melleken, Vágkirályfán, Somorján, Vajkán és Boldogfán. 1990 és 2000 között a Remény c. hetilap főszerkesztője. Papként nemcsak a lelkipásztori tevékenységben vett részt, hanem - lehetőségeihez képest - a magyar „megmozdulásokban" is. Tevékenysége miatt (1949 március-júliusában) több hónapot vizsgálati fogságban töltött. - Az 1989-es rendszerváltás után az egyház magyar tagjai is szervezkedni kezdtek, hogy a magyar hívek számára több lehetőséget biztosítsanak. Nagyrészt K. Gy.-nak köszönhetően annyit sikerült elérniük, hogy Glória néven magyar (egyházi) könyvkiadót szerveztek, Remény címmel pedig hetilapot indítottak. A könyvkiadó jelenleg a Remény c. hetilap mellett folyamatosan jelentet meg könyveket és ismeretterjesztő füzeteket. - Munkásságáért egyházi kitüntetésként címzetes esperességet, pápai káplánságot, majd pápai prelátusi címet kapott. Állami kitüntetésként A Szlovák Kormány Ezüstplakettjét vehette át 2001-ben. - Publikációs tevékenységet 1941-től folytat, 1990-től foglalkozásszerűen. Hittankönyveket, imakönyveket, vallásos tárgyú írásokat jelentetett meg, Kellő Gyula néven a bp.-i Új Ember és Katolikus Szó hasábjain is. M.: Üdvösségünk előkészítése és megvalósulása, bibliai tört. (Somogyi Istvánnal), Nagyszombat 1972; Katekizmus, r. kat. hittankönyv, uo. 1984; A szentmise könyörgései, Szene 1991-1992; Napi örömhír, köznapi homíliák I— IL, uo., 1993; Naptárunk szentjei, életrajzok, uo. 1993; Miatyánk, imakönyv (Bíró Luciánnal), 1948 (+16 kiadás); Glória, imakönyv (Herdics Györggyel és Bertha Évával), 1993; Napi üzenet I—II.. igemagyarázat (Weibl Lipóttal), 2003-2004; Magvetők életútja, életrajzok, Nádszeg 2002. F. Z. Komáromi Hírek: regionális társad., szépirod., közgazd. és pol. hetilap. 1924. nov. 30-tól 1927. aug. 7-ig jelent meg Puzsér Lajos szerkesztésében, a Puzsér Testvérek Nyomda kiadásában. A csehszl. kormányokban folyamatosan részt vevő agrárpárt (Republikánus Földműves Párt) politikáját képviselte. Irodalmi anyaga mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt jelentéktelen. ^^ Komáromi Lapok: nemz.-ker. szellemiségű pol., kult., társad, és közgazd. lap. 1909-től 1944-ig létezett. 1919 és 1938 között a magyar ellenzéki pártok érdekkörébe tartozott, s eleinte hetente kétszer, 1922-től hetente háromszor jelent meg. A fő- és felelős szerkesztői tisztet névleg Kiss Gyula, Gaál Gyula és Kállay Endre töltötte be, a tényleges szerkesztő azonban 1920 szept.-től Baranyai József volt. Feltüntetett főmunkatársak: Alapy Gyula, Fülöp Zsigmond és Aixinger László. A jó színvonalú lap, szépirod. és művelődéstört, anyagokat is sűrűn közölt. Ir.: Szénássy Árpád: A komáromi hírlapírás kétszáz éves története 1789-1989, Tatabánya 1994. T. L. V Komáromi Nyomda és Kiadó Kft (1994-től): Honismereti Kiskönyvtár c. népszerű sorozatát Szénássy Árpád hozta létre 1995-ben. A sorozatban megjelent füzetek egy-egy város, község nevezetességeit, rövid történetét, néprajzát, műemlékeit, ismert személyiségeit mutatják be (Tallós, Epeijes, Ipolybalog, Nemesócsa, a komáromi református kollégium, Komáromfuss stb.). 204