Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

KESERŰ József kassai kereskedelmi iskolában és a jogakadémián tanított. 1920-tól 1930-ig szerkesztette a Közérdek c. lapot. Számos tankönyv szerzője. M.: Zemplén vármegye követi utasításai 1825-től 1848-ig, Sátoraljaújhely 1898; Nemes Almássy István kassai kereskedő és bíró üzleti, köz- és családi élete 1573-1635, Bp. 1907; Bepillantás Kassa régi céhéletébe 1597-1647, uo. 1910; Kassavárosgazdálkodási viszonyai a XVII. században, uo. 1912; Kassai kereskedők életéből harmadfélszázad 1687-1913, Kassa 1913; A kassai polgárok zaklatása a XVII. század közepén, Bp. 1915; Polgári társadalmunk a XVII. században, Schimer János kassai kereskedő üzleti könyvei alapján, Kassa 1940; A Felvidék ipara és kereskedelme az elmúlt 50 esztendőben, uo. 1941; Bethlen Gábor fejedelem Kassán, uo. 1943. Ir.: Wiek Béla: Polgári társadalmunk a XVII. században..., Új Magyar Museum 1942, 160.; Sziklay Ferenc: Bethlen Gábor fejedelem Kassán, Új Magyar Museum 1943, 297-298.; A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában (szerk. Gyüre Lajos), Kassa 1968. Cs. S. Keresztényszocialista Diákok Szabadszervezete: a csehszlovákiai magyar értelmiségi iíj. mozgalom első próbálkozása volt. 1918 okt.-től Kassán, Eperjesen, Léván és Po.-ban szerveződött, elveit és követeléseit a Szózat Szlovenszkó Diákságához c. röpiratában tette közzé. Egyebek között követelte minden nemzetiség számára az anyanyelvű közép- és szakiskolákat, a po.-i egyetemen a magyar hallgatók részére minden fakultáson a magyar nyelvű tanítást, Prágában pedig magyar nyelvi és irod. tanszék felállítását. Ismertebb szervezői Po.-ban Floch István, Léván Féja Géza, Kassán Urr György, Eperjesen Takács István voltak. Működését a csehszl. hatóságok betiltották, s pótlására alakult meg Po.-ban a Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége (MIPSZ). Ir.: Sinkó Ferenc: A felvidéki ifjúsági mozgalmak kezdetei Trianon után, Regio 1990/2. T. L. KERESZTES Pál (Komárom, 1893. nov. 8. Kiskomárom, 1970. máj. 2.): tanár, tankönyvíró. Szülővárosában érettségizett, magyar-latin szakos tanári képesítést a bp.-i egyetemen szerzett. Többek között Komáromban, Ersekújvárott, Kassán és Ipolyságon tanított. Tankönyvei a tanárok s a tanulóifjúság körében is népszerűek voltak. M.: A magyar irodalom története a csehszlovák állam magyar tannyelvű középiskolái számára, Komárom 1924; Magyar irodalomtörténeti olvasókönyv a középiskolák VII. oszt. számára (szerk.), uo. 1925; Magyar irodalomtörténeti olvasókönyv a középiskolások VIII. osztálya számára (szerk.), uo. 1925; Rendszeres magyar nyelvtan a középiskolások III. osztálya számára, uo. 1925; Magyar nyelv Segédkönyv a magyar nyelv oktatásához a középiskolák IV—VIII. osztálya számára, Ipolyság 1929; Magyar irodalomtörténet szemelvényekkel I-II.. uo. 1930. KERSÉK János (Léva, 1869. júl. 12. - uo., 1927. febr. 7.): szerkesztő, költő, színműíró. Szülővárosában érettségizett, Bp.-en ügyvédi oklevelet szerzett. Léván élt, s ügyvédi hivatása mellett 1885-től a Bars c. megyei hetilap munkatársa, 1914-től felelős szerkesztője volt. Itt jelentek meg első versei, karcolatai, publicisztikai írásai. A műkedvelők szívesen játszották alkalmi színdarabjait. M. Hegedűs énekek, v., Léva 1911; Az arany-erdőből kifelé, v., uo. 1912; Muzsikálnak, v., uo. 1913; Kis színművek és jelenetek, uo. 1923; Alomország, mesejáték, uo. 1924; Szirmaiék, szm., uo. 1924; Templomcsend, v., uo. 1925. Ir.: Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967; Csontos Vilmos: Gyalogút, 1972. O. A. KESERŰ József (Komárom, 1975. ápr. 13.): kritikus, irodalomtörténész. 1998-ban szerzett oklevelet a nyitrai Konstantin Egyetem magyar nyelv-filozófia szakán. 2001-től az ELTE doktorandusza, jelenleg a Selye János Magyar Tannyelvű Gimnáziumban oktat. - Kutatóként a kortárs magyar irodalommal, a széppróza narratív struktúráival, prózapoétikai kérdésekkel foglalkozik. A Sambucus Irodalomtudományi Társaság alapító tagja. Kritikái, tanulmányai a Kalligram, a Jelenkor, a Prae, az Alföld, az Os, az Új Forrás és a Literatura hasábjain jelentek meg. Tanulmánnyal szerepelt a Kor/szak/határok c. antológiában, ill. a Somorjai disputa 1. c. kiadványban (2003). 195