Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Ismeretterjesztő irodalom di János), Bp. 1939; Kemény Gábor: így tűnt el egy gondolat, uo. 1940; Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról, uo. 1964; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén. 1967; Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, 1973; Fónod Zoltán: Üzenet. A csehszlovákiai magyar irodalom 1918-1945, Bp. 1993; Po. 2002; Turczel Lajos: Magyar írószervezkedési kísérletek az első Csehszlovákiában, ISZ 1994/9; Csanda Sándor: Az írószövetség magyar szekciója és az ISZ. = Nemzetiségi irodalmunk és kapcsolatai, 1985; Fónod Zoltán: Évek, események. = Tájékoztató (szerk. Fónod Z.), 1990. F. Z. Iskolások Könyvtára —» Könyvkiadás Ismeretterjesztő irodalom: A (csehszlovákiai magyar írásbeliség fokozatosan önállósuló, a tudományos és a műszaki eredményeket, a néprajzi, a történelmi, a helytörténeti, a honismereti, a nyelvészeti és egyéb ismereteket népszerűsítő ága, amely különösen az 1989-es rendszerváltás után indult fejlődésnek. 1919-1945 között jobbára esetlegesen, a magyar napilapokban és hetilapokban jelentek meg vegyes színvonalú ismeretterjesztő cikkek, s a helyzet 1949 után sem változott lényegesen. Az 1950-es évek elején a kommunista párt, felismerve a tudományos felfedezések és műszaki találmányok népszerűsítésében rejlő propagandisztikus lehetőségeket, áldását adta egy magyar nyelvű ismeretterjesztő folyóirat megindítására. A Pravda Nyomdavállalat gondozásában Természet és Technika címen megjelent rövid életű periodikumnak 1952-ben 4, 1953-ban 14 száma látott napvilágot, és többnyire csehből és szlovákból fordított cikkeket közölt 1954-ben indult a Tudomány és Technika, amely évente 10 alkalommal jelent meg, és a fordítások mellett már eredeti írásokat is közreadott. Az akkori viszonyokhoz képest szakmai és nyelvi szempontból is elfogadható színvonalon szerkesztett újság volt, a kísérletező kedvű diákok sok hasznos tanácsot és ötletet találhattak benne. Az 1963 decemberében megszűnt lap felelős szerkesztője Dósa László volt. 1961 januárjában indult Természet és Társadalom címmel a Csehszlovák Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társulat havilapja, amely a szlovák nyelvű Príroda a spoločnosť mutációja volt. A lap tulajdonképpen padlóra küldte a Tudomány és Technikát, amelynek további megjelentetését a Pravda Nyom da vállalat fölöslegesnek ítélte. A Természet és Társadalom azonban fennállásának egész ideje alatt (1990 júniusában szűnt meg) nem szolgálhatta igazán a szlovákiai magyar tudományos ismeretterjesztés ügyét, hiszen többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült önállóan szerkesztett magyar lappá átalakítani. A kiadó csak annyi engedményt tett, hogy magyar szerzők magyarul írt cikkei is megjelenhettek a lapban, amennyiben azt a szerző vagy a magyar változat szerkesztője - szlovákra is lefordította. Ezt a megalázó feltételt sokan nem voltak hajlandók teljesíteni, ezért inkább az Új Szóban vagy a Hétben próbálkoztak meg cikkeik közlésével, ahol a tudomány és a technika legújabb eredményeiről egy erre a célra kialakított rovat számolt be. A rovatot általában közgazdasági vagy műszaki végzettségű újságírók szerkesztették, akik többnyire maguk fordították a cseh és szlovák lapokban megjelent írásokat, esetleg magyarországi ismeretterjesztő folyóiratok cikkeiből szemelgettek, vagy szlovákiai magyar szakembereket kértek fel egy-egy cikk megírására. A legsokoldalúbb tudományos ismeretterjesztésre a Hét vállalkozott, amely a legújabb természettudományos és műszaki eredményektől kezdve a történelem, a régészet, a néprajz, a tudomány- és művelődéstörténet, a zene és a képzőművészet egész területét felölelve igyezett számot adni a legfontosabb ismeretekről. A lap olyan szakírókat nyert meg a tudományos ismeretterjesztésnek, akik közül többen később könyvekkel is jelentkeztek (Ág Tibor, Bogoly János, Bödők Zsigmond, Böszörményi István, Böszörményi János, Csáky Károly, Gágyor József, Jókai Mária, dr. Kiss László, Koncsol László, B. Kovács István, Lacza Tihamér, Liszka József, Méry Margit, Ozogány Ernő, Szénássy Zoltán, Urbán Aladár, D. Varga László, valamint Buday Endre, Görföl Jenő, Jávorka Ágoston, Mészáros Attila, Molnár Iván, Párkány Antal, Pomichal Richárd, Stolmann András, Varga Lídia és mások). A Hétben rendszeresen megjelentek különböző ismeretterjesztő sorozatok is. Ezek elsősorban a népi kultúra tárgyi emlékeit (népvisele170