Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Ismeretterjesztő irodalom teket, a népi építészetet stb.) mutatták be, de felvonultatták a védett növényeket, az ásványokat és a madarakat, valamint a Felvidék jelentősebb műemlék épületeit és várait is. Számos, később kötetbe gyűjtött ismeretterjesztő írás is itt jelent meg először. Az ~ részének tekinthető a nyelvművelés (Jakab István, Lanstyák István, Mayer Judit, Misád Katalin, Simon Szabolcs, Szabómihály Gizella stb.), az orvosi felvilágosítás (Bordás Sándor, Pálházy Béla stb.) és a mezőgazdasági szaktanácsadás is. Ilyen jellegű cikkeket az említett lapok mellett a Csallóköz, a Népegészség, a Nő, a Szabad Földműves, az Új Ifjúság és a Vasárnap is közölt. Színvonalas ismeretterjesztő cikkek jelentek meg a Tábortűz c. ifjúsági lapban is. Az 1989-es rendszerváltozást követően a szlov. magyar könyvkiadás is felkarolta a tudományos ismeretterjesztést. 1989-ig egyetlen kiadónk jobbára csak csehből és szlovák fordított művek kiadására szorítkozott, ill. Magyarországon megjelent könyveket vett át és terjesztett Szlovákiában. Kivételnek csupán a néprajzi, a honismereti és a helytörténeti témájú kiadványok számítottak. A magyar nyelvű tudományos ismeretterjesztő könyvek megjelentetését a legfelső pártvezetés nem támogatta, amit a Madách Könyv- és Lapkiadó akkori igazgatója, Sárkány Árpád egyenesen tiltásként értelmezett, így asztalfiókba kerültek nemcsak érdekes elképzelések, hanem félig elkészült kéziratok is. Az 1990 után megváltozott társadalmi és politikai helyzetben az ~ súlypontja - paradox módon - áttevődött a könyvkiadás területére. Az újságok és a folyóiratok egyre kevesebb helyet kínáltak az ismeretterjesztő írásoknak, A Hét megszűnését (1995) követően pedig a folyóiratbeli néprajzi és honismereti ~ is elveszítette központi fórumát. Ezt a feladatot részben a Komáromban megjelenő Múltunk emlékei, valamint a Rimaszombatban kiadott Gömörország c. folyóiratok vették át. A mezőgazdasági ismeretterjesztés és szaktanácsadás jelentős fóruma a Jó Gazda c. havi lap. Az elsősorban pedagógiai szakcikkeket közlő Katedra ismeretterjesztő írásoknak is helyet ad. Az 1990-es években létrejött szlov. magyar könyvkiadók közül mindenekelőtt a dunaszerdahelyi Lilium Aurum vállalkozott az ~ felkarolására. Kínálata felöleli a történelemtudománytól és a néprajztól kezdve a pedagógián és a honismereten át egészen a természettudományokig a témák széles spektrumát. Tudomány- és művelődéstörténeti, honismereti könyveket a pozsonyi Kalligram Kiadó (legjelentősebb ez irányú vállalkozása a Koncsol László szerkesztette Csallóközi Kiskönyvtár c. sorozat), a MadáchPosonium Kiadó, a Clara Design Studio, a somorjai Méry Ratio, a dunaszerdahelyi Nap Kiadó és a komáromi KT Kiadó is megjelentet. Az egyes szerzők közül Bogoly János elsősorban az Ung-vidék és a Bodrogköz növény- és állatvilágáról, valamint néprajzáról, Bödők Zsigmond a magyar technikatörténet jelentős képviselőiről és a csillagászatról, Csáky Károly az Ipoly mente népszokásairól és népi hiedelemvilágáról, valamint a történelmi Hont vármegye jeles személyiségeiről ír. Csicsay Alajos a magyar uralkodókról jelentetett meg egy sikeres könyvet, dr. Kiss László a Felvidék orvostörténeti emlékeinek kutatása és publikálása mellett orvosi ismeretterjesztéssel is foglalkozik. Lacza Tihamér elsősorban kémiai, geológiai, földrajzi, biológiai, csillagászati, képzőművészeti és zenei témájú ismeretterjesztő cikkeket és sorozatokat, tudományés művelődéstörténeti tanulmányokat és könyveket publikál. Néprajzi kutatómunkája részeként tudományos ismeretterjesztéssel is foglalkozik Danter Izabella, Gudmon Ilona, Kocsis Aranka, L. Juhász Ilona, Liszka József, Marczell Béla és Méry Margit. A felvidéki építészet emlékeiről fontos ismeretterjesztő műveket publikál Kovács László, Szénássy Árpád és Tököly Gábor. B. Kovács István régészeti és néprajzi kutatómunkájának eredményeiről gyakran ismeretterjesztő írásokban is beszámol. Ozogány Ernő elsősorban a televíziózás műszaki és társadalmi kérdéseiről, a tudomány- és technikatörténet kiemelkedő magyar képviselőiről és a történelemben jelentős szerepet játszó magyar nőkről írt cikkeivel és könyveivel hívta fel magára a figyelmet. A helytörténeti ismeretterjesztés művelői közül meg kell említeni Böszörményi Istvánt, Böszörményi Jánost, Koncsol Lászlót, Mácza Mihályt, Mórocz Károlyt, Pénzes Istvánt, Presinszky Lajost, Pukkai Lászlót, Szénássy Zoltánt, Tipary Lászlót, D. Varga Lászlót és 171