Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

í rószervezetek/szerveződések: Gazdasági Egyesülete (IGE) 1938 júl.-ban érdekvédelmi szervezetként alakult a mo.-i írók Gazdasági Egyesületének mintájára, melyet Supka Géza „a magyar szellem szabadságának utolsó mentsváradként jellemzett. Nagyszabású terveik megvalósítását a pol. változások akadályozták meg. - II. A magyarságot sújtó jogfosztó intézkedések miatt 1945 után csak az 50-es évek elején indulhatott újra az irod. élet. Mivel az első köztársaság íróinak jelentős része Mo.-ra települt át, a kisebbségi magyar irodalom folytonosságát néhány író (Egri Viktor, Fábry Zoltán, Sas Andor, L. Kiss Ibolya, Rácz Olivér, Csontos Vilmos, Szabó Béla) jelentette. Egri Viktor, Fábiy Zoltán és Sas Andor már az 50-es évek elején tagja lett a Csehszlovák írószövetségnek. Az írószövetség Szlovákiai Szekciója keretében Egri irányításával „magyar munkaközösség" jött létre, melynek működése kezdetben inkább önképzököri tevékenységhez hasonlított: szervezeti szabályzat, statútum nélkül működött, tanácskozásain bárki (egyetemisták, középiskolások, kezdő újságírók) részt vehetett. Az 1954 elején készült nyilvántartás szerint a kezdő tollforgatók száma 29 volt, közülük négyen voltak tagjai az írószövetségnek. - A Szlovákiai Szekció 1954 ápr.-tói Szlovák írók Szövetsége néven működött tovább, 1969-ig azonban a Csehszlovák írószövetség szerves része maradt, 1969 jún.-ban önállósult. E szervezet tagozataként működött a magyar, ill. az ukrán szekció. Az egyes szekciók élén a tagság által választott vezetőség állt, szervezeti és gazdasági kérdésekben azonban a szövetség apparátusa döntött. A „hőskor" eredményei közé tartozik az ISZ megindítása (1958), valamint a Madách Könyv- és Lapkiadó megalapítása (1969). - A Magyar Szekció vezetősége a 60as években állhatatosan védte a magyar helységnevek használatának elvét, s védelmébe vette az irodalomban jelentkező új irányzatokat, melyeket a hatóságok eszmeileg kétesnek minősítettek. 1968 márc.-ban az elsők között foglalt állást a nemzetiségi kérdés rendezése ügyében. Egyes tagjait ezért a konszolidációs években különböző sérelmek érték. 1970. ápr. 10-én kizárták az írószövetségből Monoszlóy Dezsőt, 1971. okt. 24-én törölték a tagok sorából Lehocky Terézt és Szőke Józsefet, felfüggesztették Dobos László és Petrőci Bálint tagságát, s az ÚSZ (felsőbb utasításra) 1989-ig még olyan személyeket is diszkriminált mint politikailag megbízhatatlanokat, akiknek írószövetségi tagsága megmaradt (Turczel Lajos, Koncsol László, Veres János stb.). A Szlovák írók Szövetsége 1989 dec.-ben megkövette a jogsérelmet szenvedett írókat, kiközösítésüket érvénytelennek tekintette. A Magyar Szekció hasonlóképpen járt el. - A Magyar Szekció 1989 máj.-ban úgy döntött, hogy autonóm szervezetnek tekinti magát. - Az 1989-es rendszerváltás új lehetőségeket teremtett az irod. élet számára. A Magyar Szekció 1989 dec.-i rendkívüli közgyűlése úgy döntött, hogy a szekció átalakul Csehszlovákiai Magyar írók Társaságává (CSMÍT). Az alakuló közgyűlés előkészítésére a közgyűlés intézőbizottságot hozott létre, melynek vezetésével Fónod Zoltánt bízta meg. Az alakuló közgyűlésre 1990. jan. 26-án került sor, az elfogadott alapszabályt 1990. ápr. 28-án hagyta jóvá a belügyminisztérium. A CSMÍT kezdetben kollektív tagja volt a Szlovák írók Egyesületének, majd ennek átalakulása után alapító tagszervezete lett a Szlovákiai írószervezetek Társulásának (Asszociáció). A CSMÍT-nek 1990 dec.-ben 72 tagja, 1994-ben (a műfordítókkal együtt) 94 tagja volt. 1993 jan.-tói Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) néven működik. - A Magyar Szekció, majd a CSMÍT, ill. SZMÍT titkárai voltak: Egri Viktor (1954), Tóth Tibor (1956), Tóth Elemér (1962), Gyurcsó István (1969), Bábi Tibor (1971), Csanda Sándor (1977), Duba Gyula (1981), Fónod Zoltán (1989); a Társaság elnökei: 1990 - Grendel Lajos, 1992 - Fónod Zoltán (szervezőtitkár), 1994 - Szeberényi Zoltán, 1996 - Fónod Zoltán, 1998 - Tőzsér Árpád (ügyvezető elnök Hodossy Gyula), 1999 - Balázs F. Attila, 2001 Koncsol László, 2003 - Hodossy Gyula. Ir.: Gömöry Jenő: Induló, Tűz 1921/1-2; Ankét a magyar irodalomról, uo.; Darvas János: Felhívás a szlovenszkói és ruszinszkói magyar írók Madách Szövetségének megalakítására, PMH 1922. dec. 24.; Alapy Gyula: Kisebbségi irodalmunk tíz éve (1919-1928) és ennek könyvészete. = Kazinczy Évkönyv (szerk. Sziklay Ferenc), Kassa 1929; Vass László: A felvidéki magyar irodalom. = A visszatért Felvidék adattára (szerk. Csatár István és Ölve169