Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
írók Kiadóvállalata Grendel Lajos válogatta és szerkesztette. A kötet eredetileg a mozgalom nevét (Íródia) viselte volna, de a Madách akkori igazgatója (Sárkány Árpád) nem vállalta az akkoriban már „politikailag kompromittált" elnevezést. Ir.: Iródia 1983-1986. szerk. Hodossy Gyula és Kulcsár Ferenc, antol., Dsz. 1994; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999). II., 2001. Sz. Z írók Kiadóvállalata (IKVA): baloldali szellemű kiadó Po.-ban, magántökére épült. Szellemi vezetője Barta Lajos volt. 1927-ben alakult azon kezdeményezések (Munkáskönyvtár, Pallas-könyvtár, Renaissance-ftizetek) egyikeként, melyek „kultúrát és világnézetet" egyaránt akartak terjeszteni. Öt kötetet adott ki 1928-ban, a vállalkozás ezzel megfeneklett. Ir.: Schubert Tódor: A felvidéki magyar kultúráiét. = A visszatért Felvidék adattára (szerk. Csatár István és Ölvedi János), Bp. 1939; Vass László: A felvidéki magyar irodalom, uo.; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, Po.-Bp. 1969. F. Z. írószervezetek/szerveződések: I. 1918 után a műv. irányzatok különbözősége és világnézeti ellentétek akadályozták egy egységes érdekvédelmi írószervezet létrehozását. Az írók szervezetbe tömörülésének gondolatát először Gömöri Jenő Tamás vetette fel a Tűz 1. számában. Falu Tamás (uo.) olyan egyesülést javasolt, mely a könyvterjesztést és az irod. élet szervezését egyaránt vállalja. Kultsár Miklós egy ankét során azt javasolta, hogy hozzák létre „az utódállamok magyar íróinak akadémiáját", vagy - ha ez akadályokba ütközik - a szlovenszkói írók alakítsák meg a Madách Társaságot (Tűz 1921/1-2); az irod. élet központjaként Kassát említette. Darvas János a PMH 1922 karácsonyi számában felhívást tett közzé, hogy az erdélyi írók Kaláka-mozgalma mintájára Madách Szövetség néven alakítsanak írószervezetet, kassai székhellyel. 1925ben Simándy Pál hasonló szándékkal javasolt írókonferenciát Losoncon. Az ő terve alapján jött létre Losoncon egy helyi jellegű írói csoportosulás Madách Kör néven. - 1925-ben a Kazinczy Társaság írólistát készített: Győry Dezső szerint 150, Sziklay Ferenc szerint 208 személyről. - Az első országos írógyűlésre (a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusa szervezésében) 1926 pünkösdjén került sor Trencsénteplicen; ezt az önképzőköri szerveződést Fábry Zoltán és Alapy Gyula egyaránt bírálta. 1927 máj.-ban a Kazinczy Társaság Sziklay Ferenc „szelektálótervezete" alapján Tátraszéplakon alakított „írói szakosztályt". E társaság már az 1924-es alapszabály-módosításakor arra törekedett, hogy országos irodalmi társasággá fejlődjék, a szlovenszkói teljhatalmú minisztérium azonban nem hagyta jóvá az új alapszabályt. A társaság ezután az „öszszes" kisebbségi magyar írót tagjává választotta (a tagságot csak Földes Sándor és Telek A. Sándor utasította vissza). - A Szentiváni Kúria néven ismert kísérlet szintén az irod. egység megteremtését célozta. A tanácskozást Szentiványi József, a Magyar Nemzeti Párt elnöke kezdeményezte 1930 máj.-ban: az erdélyi Kemény János báró példáját követte, aki 1926-ban létrehozta az Erdélyi Helikon Szabad írói Munkaközösséget. - 1935 jan.-ban Barta Lajos kezdeményezésére megalakult a Magyar Szellemi Társaság, 1937-ben Győry Dezső és Vozári Dezső létrehozta a Magyar Demokrata írókört. Mindkét szerveződés hatástalan maradt. - Páratlan lehetőséget kínált az írók összefogására az 1931. nov. 8-án megalakult Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, melynek tagja lehetett minden csehszl. állampolgár, aki a tud., irod. vagy műv. életben elismerést szerzett; irod. osztályát, melynek 1935 ápr.-ban 26 rendes és 6 levelező tagja volt, Szalatnai Rezső, majd Darkó István (1937) vezette. Az osztály által néhány esetben odaítélt ösztöndíjak persze nem oldhatták meg az irodalom gondjait, a pártpolitikai szempontok pedig az írók, művészek, tudományos dolgozók összefogását célzó józan terveket is meghiúsították. - 1936-ban a Kazinczy Társaság, a Toldy Kör és a Jókai Egyesület eszmei egyesülése alapján megalakult a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség, melynek egyetlen értékelhető eredménye (a Nemzeti Kultúra egyetlen számának kiadásán kívül) az 1937-es irodalmi pályázat meghirdetése volt. - A Darkó István és Gömöry János kezdeményezte Magyar írók 168
