Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
GYUROVSZKY László Népfogyatkozás - magyar módra (Beszélgetés Gyurgyík Lászlóval), SZÚ 2002. ápr. 17. F .Z. GYUROVSZKY László (Vágsellye, 1959. szept. 30.): közíró, villamosmérnök. Az érsekújvári elektrotechnikai szakközépiskolában érettségizett (1978), majd a Szlovák Műszaki Főiskolán villamosmérnöki oklevelet szerzett (1983). - A vágsellyei Duslóban dolgozott, 1990-től a Nap munkatársa és rovatvezetője, később az FMK szóvivője lett. Politikai munkája (MPP) mellett vállalkozóként is tevékenykedett. 1994 és 1998 között a Magyar Polgári Párt alelnöke, 1998-tól az MKP alelnöke, parlamenti képviselő. 2002-től miniszter, a szlovák kormány tagja. - 1978-tól publikál, előbb popzenei és jazzkritikákat írt, 1989 óta a politikai publicisztikát műveli. A mo.-i Beszélő szlovákiai munkatársa. Publicisztikai írásaiból a Fórum Alapítvány sorozatában Rendszerváltás vagy országváltás? (Po. 1994) címmel jelent meg válogatás. F. Z. GYÜRE Lajos (Mokcsakerész, 1931. márc. 20.): költő. Iskoláit szülőfalujában és Ungvárott végezte, a háború miatt azonban meg kellett szakítania tanulmányait. 1945 és 1951 között kitanulta a kovácsmesterséget, egy ideig segédként dolgozott. 1951-ben Kassára került, 1955-ben érettségizett a Felsőipari Technikumban. 1959-ben tanári oklevelet szerzett a po.-i Pedagógiai Főiskolán, ettől kezdve tanár Kassán. Nyitrán doktorált 1986-ban magyar irodalomból. 1986-1990-ben a kassai Thália Színpad művészeti vezetője és dramaturgja volt. Evekig közművelődési szakfelügyelő és a Szlovák Rádió magyar adásának külső munkatársa. - Az ötvenes évek második felében jelentkezett versekkel. Az Új Ifjúság, a Hét és az Új Szó adott helyet neki és társainak: hamarosan Fiatal szlovákiai magyar költők (1958) címen közösen léptek fel, s nyitottak új fejezetet a szlovákiai magyar líra történetében. Ekkor indult Tőzsér, Cselényi, Zs. Nagy stb. Gy. L. kibontakozása lassúbb és szerényebb volt. Szokványos témák, a falu, a család, a természet, a kisebbségi helyzet vonatkozásait olvashatjuk szórványosan megjelenő köteteiben érzelmi telítettségű, meditativ felépítésű, hagyományos eszközökre támaszkodó költeményekben. Népi ihletésű mesejátéka sikert aratott a Thália Színpad előadásában. Szórványos kritikai tevékenységénél jelentősebb irodalompublicisztikai, művelődés- és sajtótörténeti munkássága. M.: Meditáció esőben, v., Po. 1968: Üvegharang, v., 1975; A becsületes molnárlegény, mesejáték, Kassa 1984: Az ötszáz éves Nagymegyer, monogr. (Zirig Árpáddal), Nagymegyer 1967; A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában, szerk., Kassa 1968; Kassai Napló 1918-1929, monogr., Po.-Bp. 1986; Rózsa és Ibolya, mesejáték, Kassa 1988; Forradalom és szabadságharc a Felső-Tisza vidékén - Gy. L.: Én is ott voltam Bárcánál, A kassai csata (Takács Péterrel), Nyíregyháza 1998; A kutyaházi legény, m„ Miskolc 1998; Majális, gyv., Miskolc 1999; Szarkabál, gyv., 1999; Bojtárnak lenni, vál. v., Dsz. 2001; Márai Sándor a Kassai Naplóban, monogr. 2004; Pacsirta, v. 2004; Apáczai, rj. 1988. Ir.: Fábry Zoltán: Res poetica. A Fiatal szlovákiai magyar költők antológiájáról. = F. Z.: Öí 9.; Egri Viktor: Líránk gazdagodása, Hét 1968/31; Kulcsár Ferenc: Gy. L.: Meditáció esőben, ISZ 1969; Tóth László: Meditáció esőben, Úí 1969. jan. 6.; Zalabai Zsigmond: Üvegharang. Gy. L. verskötetéről, ÚSZ 1976. jan. 5. Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) I., 2000. Sz. Z. GYÜRKŐ Kázmér -> Kardos Oszkár GYÜRKY Ákos (Nyitra, 1888. júl. 13. - ?): ügyvéd, politikus, publicista. Apja, Gyürky Géza Nyitra vármegye alispánja volt. A középiskolát Nyitrán és Nagyszombatban, jogi tanulmányait Bp.-en végezte; az ügyvédi oklevelet már Csehszlovákiában szerezte meg. Nyitrán élt; a keresztényszocialista pártban politizálva több cikluson keresztül tagja volt a városi képviselő-testületnek. Számos előadást tartott az SZMKE helyi szervezetében, melynek elnöke volt. Sűrűn publikált, a városi közéleti, társadalmi és szociális problémákkal foglalkozó cikkei a helyi lapokban s a PMHban, a szlovák állam idején pedig az Esti Újságban s a Magyar Hírlapban jelentek meg. M.: A Zobor-vidéke, tan., 1941. T. L. 142
