Szerényi Ferdinánd (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja (Bratislava, Učiteľské nakladateľstvo U nás, [1934])

2. A magyarság Csehszlovákiában - I. A csehszlovákiai magyar kultúrélet 15 éve

Komáromban a Jókai Egyesületnek van képzőművészeti osztálya és Har­mos Károly vezetése alatt a komáromi festők itt otthonra találnak. Keletszlovenszkó részére a Kazinczy Társaság művészeti osztálya szolgál­ná ugyanezeket a célokat, Halász-Hradil Elemér a vezetője. A Társaságnak repre­zentatív kiállításán azonban annyi dilletáns vett részt, hogy a komoly művészeket teljesen elkedvetlenítette és ma ez az osztály is munkaképtelen. A képzőművészet érdekeit szolgálja a Pozsonyban megjelenő Fórum folyó­irat, melyet a Masaryk Társaság is hivatalos folyóiratának ismert el. A művészek bemutatásával és alkotásaiknak méltatásával publicitást biztosít nekik. A Masaryk Társaságnak művészeti osztálya ezen a téren is tett már annyit, hogy 10.000 korona értékű képet vásárolt és ezzel megvetette alapját a Társaság képtárának, mely egyszer hű és jellegzetes képét fogja adni annak a teremtő munkának, mely Szlovenszkó földjén magyar művészek műtermében folyt. A Masaryk Társaság művészeti osztálya a zene ápolását is programjába vette. A Bartók Béla énekkarnak a tevékenységét jelentős összeggel támogatta és pályázatok kiírásával, gyűjtési munka megszervezésével akarja a zenekultúra ügyét szolgálni. Kétségtelen, hogy az énekkultúra Szlovenszkón nem elhanyagolt. Nem­csak a városokban, de a falvakban is vannak énekkarok. A Toldy Körnek ének­kara függetlenítette magát Bartók Béla-dalkör címen és Németh L. István tanár vezetése alatt működik. A magyar tanítók énekkara is Heckmann István karnagy vezetésével szép sikereket ért el, hangversenyei egy-egy magyar városban komoly kultúresemények voltak. Mit várhatunk a tudománytól? A tudomány művelői elég szép számmal vannak Szlovenszkón és Ruszinsz­kón, mégis a magyar kisebbség helyzetével kevés munka foglalkozik. Önálló kutatások terén Sas Andor tanár érte el a legnagyobb eredménye­ket, művei nemcsak Magyarországon, hanem Németországban is feltűnést keltet­tek és még ukrán nyelvre is találtak fordítót. Munkács városi levéltárának és a Schönbornok levéltárának átkutatása és feldolgozása közben értékes adatokra ta­lált és eredeti szempontokat fedezett fel, melyek Podkarpatszká Rusz történelmében egészen új távlatokat nyitottak. Tanulmányai magyar- és németországi folyó­iratokban jelentek meg. Vécsey Zoltán geopolitikai tanulmányával ITj Európáról Kjellén babérai­ra pályázott. Munkájának 2. része nem jelent meg. Kisebbségi szempontból alapos statisztikai munkát végeztek Surányi Géza és Váradi Aladár dr. szerkesztők, könyvük a Magyar Mult és Jelen (1928). Már 1923-ban jelenteti meg Rév Béla Domby Bálintnak, Papp Dezsőnek és Szepessi Miksa dr. segítségével Masaryknak három művét: az Üj Európát, a Humanitás ideáljait és a Szlávok a háború után c. tanulmányait. Užhorodon a köztársaság fennállásának 10 éves évfordulójára jelenik meg Szerényi Ferdinándnak két összefoglaló munkája: a Masaryk és Komenský bre­viárium a népművelés szolgálatában álló Néplapnak kiadásában. Ez a két breviá­rium a magyar közönséggel közelebbről akarta megismertetni a csehszlovák szel­lemiségnek két hatalmas reprezentánsát. A demokráciában nélkülözhetetlen poli­tikai iskolázottságnak kézikönyveiként is használható mindkét breviárium. 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom