Szerényi Ferdinánd (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja (Bratislava, Učiteľské nakladateľstvo U nás, [1934])

2. A magyarság Csehszlovákiában - I. A csehszlovákiai magyar kultúrélet 15 éve

Darvas, Surányi és Váradi szerkesztők kezéből került ki Masaryk elnök születésének 80. évfordulójára egy díszes és tartalmas Masaryk-Album, mely elnökünk tevékenységét ismert szakemberek tollából tárja elénk. Az orvosoknak és természetvizsgálóknak Pozsonyban van egyesületük, mely évkönyveiben számol be tevékenységéről és tartja fenn a rokonegyesületekkel az érintkezést. A történészek a Szepesi Történelmi Társaságban azt remélték, hogy olyan szervezetre találnak, amely munkájukat lehetővé teszi. Reményeik egyelőre még nem valósultak meg. A Masaryk Társaságnak tudományos osztálya 1933 őszén negyedéves folyóiratában a Magyar Figyelőben adott módot több szakembernek a megnyilatkozásra. A folyóirat a Masaryk Társaság íróinak és művészeinek is lehetőséget ad, hogy a közönség elé lépjenek írásaikkal, ill. egy-egy alkotásuk reprodukciójával. Mit várhatunk a népneveléstől? Igaz népművelésről még ma sem lehet szó. Az újat, a geopolitikai helyzetünknek megfelelő kultúrmunkát máig sem szervezte meg senkisem. A régi, polgári kultúregyesületek rövid szünetelés után ott folytatják munkájukat, ahol az államfordulatkor elhagyták: tenyésztik a műkedvelőket. Elsőnek a Kazinczy Társaság éledt fel aléltságából és közönsége részére ismeretterjesztő, szórakoztató előadásokat, valamint hangversenyeket rendezett. A kor igényeinek megfelelő újjászületésre volt szükség és ezért Kassa város közönségének egy része új kultúregyesületet teremtett Renaissance név alatt. Sajnos, nem mutatkozott többnek, mint a Kazinczy Társaság konkurrensének ideig-óráig. Egy ideig ugyancsak Kassán volt tevékeny az Új Társaság c. folyóirat körül csoportosuló gárda. Pozsonyban a Toldy-Kör vette fel munkája fonalát, tagjainak igényeit elégíti ki mulatságaival, műkedvelő előadásaival. Az Uránia Egyesület tudományos előadások rendszeresítésével illeszkedik bele a városi polgárság kuttúréletébe és inkább csemegéket ad közönségének, mint mélyen átgondolt és évekre megállapított nevelő és oktató munkát. Ugyanígy tevékenykedik a Nemzetközi Kultúrát Terjesztő Egyesület, mely külföldi előadók meghívásával az európai színvonalat akarja tartani. Pozsonyban alakult meg a Munkás-Akadémia is és nyomában a többi nagyobb gócpontokban is megalakultak a helyi szervezetek, még pedig Érsekújvárott, Léván, Galántán, Kassán és Ungváron, valamint Komáromban. A Munkás-Akadémia a munkásság kultúrigényeit kívánja kielégíteni, sajnos, hogy az aktuális kérdések megvilágításán túl még nem jutott el odáig, hogy rendszeres iskolává lett volna, ahol a munkások mindazokat a tárgyi ismereteket is megszerezhetnék, amelyek nélkül a polgári társadalomban mindenkor nehezen fognak tájékozódni. A rendszerre tanító munkára való törekvés egyre határozottabb lesz. Komáromban a Jókai Egyesületnek kultúrpalotája is van, múzeuma, könyvtára és az irodalmat, művészetet és tudományt a régi szempontok szerint támogatja pályázatok kiírásával. Ungváron 1921 óta dolgozik a Mozaik kultúregyesület, mely abból a szükségérzetből született, hogy a népek kultúrjavait ki kell cserélni, egymás kultúráját meg kell ismerni. Kezdetben csak műkedvelő előadásokkal szolgálta a magyar szó ügyét, majd ismeretterjesztő előadásokat is felvett programjába. Éveken át szép sikerrel dolgozott, aztán megcsípte élete virágát a dér. 85