Szerényi Ferdinánd (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja (Bratislava, Učiteľské nakladateľstvo U nás, [1934])
6. A magyar tankerületek és tanítóik - X. Subulý Mátyás: Tapasztalataim kerületem magyar iskoláiban
X. Tapasztalataim tankerületem magyar iskoláiban Irta Subuly Mátyás, áll. tanfelügyelő. A kerületembe tartozó magyar tanítók 15 évi munkásságára visszapillantva s képet adva a magyar tanítóknak a népnevelés terén végzett munkájáról, leghívebben talán ebben a mondatban foglalhatnám össze a magyar tanítókról szerzett tapasztalataimat: a kerületembe tartozó magyar tanítók a csehszlovák köztársaság tanítói karának olyan értékes tagjai, akik pedagógiai felkészültségükkel, demokratikus szellemű gondolkozásukkal a rájuk bízott gyermeki lélekbe beoltva a csehszlovák állam iránti hűséget s mély hazaszeretetet, elismerést és tiszteletet szereztek a ,.magyar tanító" névnek. A csehszlovák köztársaság megalakulása után 1919. évben kaptam megbízást arra, hogy a slovenskó-novomestói, valamint a bodrogközi tankerület járását megszervezzem és vezessem. Állásomat elfoglalva, a tanfelügyelőség székhelyét az akkori járási székhelyre, Alsómihályiba tettem. Az iskolák tanítói 1918 nov. 1-től fizetésüket nem kapták, s nagyrészük valósággal nyomorgott, de ennek ellenére — dicséretére a magyar tanítóknak — a tanítást megszakítás nélkül látták el iskoláikban. A magyar tanítók legnagyobb része — megértve az új államalakulat demokratikus szellemét — a csehszlovák köztársaságnak a hűségesküt letette. Az akkori magyar tanítók egy kicsiny töredéke azonban nem tudva beilleszkedni az új kor demokratikus szellemébe, — a hűségesküt nem tette le, hanem Magyarországba költözött, ami nem lett volna baj, de néhányan közülök az ittmaradottakat szinte terrorizálták arra, hogy a hűségeskü letételét megtagadják, ezzel csak kartársaik sorsát nehezítették meg. Azok a magyar tanítók, akik — meglehetős szép számmal — itt maradtak, az iskolák régi szellemű nevelése helyett a demokratikus szellemű nevelést vitték be iskolájukba. Az átmenet nem volt könnyű, mert ebben az időben megfelelő tankönyv még nem állott a tanítók rendelkezésére. A magyar tanítók kitartó, szívós munkával, élniakarással vettek részt az állam rendezte tanfolyamokon, oklevelüket kivétel nélkül sikeres vizsga letételével nosztrifikáltatták s igyekeztek a szlovák nyelv tanulásával építeni az új demokratikus szellemű népiskolákat. Ezekben az időkben igen gyakran látogattam meg kerületem magyar iskoláit s ez a tanítókkal való gyakori, közvetlen érintkezésem az eddigi merev hivatalos jellegű tanfelügyelői látogatásokat közvetlenebbé tette. így nyílt alkalmam aira, hogy a magyar tanító értékes, szép lelki tulajdonait egyenként megismerjem. 240