Szerényi Ferdinánd (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja (Bratislava, Učiteľské nakladateľstvo U nás, [1934])

4. A tanítói pálya - III. A gyermek megismerésének alapelvei

a gyorsan fáradó és a kitartó gyerekeket ne egy mértékkel mérjük és az elfáradástól óvjuk az ifjú szervezetet, hogy ártalmára ne legyen. 4. Amióta Kretschmer pszichiáter-orvos műve a jellemnek és a testalaknak összefüggéséről ismeretessé lett, azóta megint komoly tudománynak számit a testalakunkról a jellemünkre való következtetés. Kretschmer ugyan őrültek tanulmányozásával kezdte munkálatait, de az ebben a körben tapasztalt szabályszerűségeket csakhamar alkalmazhatónak találta épeszű emberekre is. Három jellegzetes testalakot állapított meg: a leptoszom vagy karcsútestű, nyurga alakot, az atletikusan izmos alakot és a piknikus vagy kövérkés, húsos alakot. A leptoszom emberek a képzeletnek, a gondolatnak képviselői, az atlétikus emberek tetteikben válnak ki, a piknikusok a kedély, az érzés megtestesítői. A gyerekek között is megtalálhatjuk a három típust és ehhez mérhetjük, hogy miként bánjunk velük. Megfigyelhetjük, hogy van, aki szereti a többiek társaságát, van, aki kerüli, van, aki lobbanékony, de könnyen békül, más meg haragtartó, éles megfigyelő és sokoldalú a megfigyeléseiben az egyik, felületes és egyoldalú a másik, akad, aki megfigyeléseit kiegészíti emlékezete és képzelete képeivel úgy. hogy megfigyelései megbízhatatlanokká lesznek, sőt lódítástól sem mentesek. A kövérkés alakúak tulajdonságai az első csoporthoz tartoznak, a szikár növésüek a másik csoport sajátságait árulják el. Érdekes kísérlet, ha az osztály elé egy pillanatra olyan képet tárunk, amelyen színes és változatos formájú mértani alakok vannak, és aztán leíratjuk, hogy ki mit látott. Lesznek, akik a különböző színekre emlékeznek, mások pedig a formákat jegyzik meg. Észrevesszük, hogy a kövérkés, kedélyes, társas természetű gyerek könnyen szerez áttekintést a dolgok felett, kapcsolatokat teremt részletmegfigyelései között. Ezzel szemben a magányt szerető, nyurga, haragtartó gyerek alaposabb, elmélyülő, gondolatai menetében kitartó. Az első típus sajátossága, hogy beszámolóiban sokszor egészen egyéni, alanyi dolgokat kever a tárgyi megfigyelésekhez, ezeket a második típusnak ragaszkodása a valósághoz leszoktathatja ellenőrző megfigyeléseivel az alanyi nagyzolástól, füllentéstől, hazudozástól. Az első típusura a büntetések nem gyakorolnak maradandó hatást, búját, bánatát hamar felejti, a másik típusra a büntetés lesújtó hatással lehet és hosszú időre gátlásokat okozhat fejlődésében. Ha Jung meghatározásait használjuk, akkor megkülönböztethetünk: introvertált egyéniségeket, akik félénkek, zárkózottak, csendesek, érzékenyek, kötelességtudók, kitartók, különben közömbösek, bizalmatlanok, különcök; extravertált jellemeket, akik barátságosak, nyíltak, vidámak, vezetésre alkalmasak, mert gyakorlati érzékük van; ezek melegszívű en tudnak alkalmazkodni; diszharmonikus természetűeket, akiknek a kedélyélete szélsőséges, biztonság és félelem érzete váltakozik bennük; egyenletes termésízetűeket, akik majdnem semmi vizet sem zavarnak az iskolában. Ha már most tudjuk, hogy típusonkint hogyan nyilatkozik meg egy-egy gyereknek a természete, úgy tudjuk azt is, hogy milyen eredményt, haladást és viselkedést várhatunk tőle, van valami biztos alapunk, amelyen állva megítél171