Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)
A régi élet
57 1678-ban szélesilik az útban álló fák és cserjék kivágásával.®) Amúgy sem letl volna célszerű nagyon jókarban tarlani őket, mert ezzel elősegítenék a török gyors rajtacsapásait. A szkicói és kovarci átjáró szorosokat 1676-ban egészen bevágatja Nyitramegye, utasok részére csupán az Ele fánt felé vezető marad meg propter metum Turcarum. 1 0) A baj olt van, hogy a törökre mindent rá nem foghatunk és — mint a koloni meredek part mutatja - a közigazgatásnak nem jutott eszébe a nehéz helyzeteken segíteni. A lakások berendezését természetesen a tulajdonos módja szabja meg. Ingóságaikat ládákban, szekrényekben tartják, honnan alig hiányozhatik a szövésre szánt fonál. Ügyes takácsok voltak a velsiciek, de azután kihasználták tudományukat a török urak. 1634. szept. 7-én felvett jegyzőkönyv mondja, hogy évente száz sing vásznat küldtek gazdájuknak Tatár Ibrahimnak Esztergomba. Mindig fontos cikk a szövőfonál, ilyet rabolnak a támadók 1436 ban Kovácsiban. Jómódú ember külföldi szöveteket használ, Bécsből hozat ilyent a nyitrai püspök, de azt Csák Málé lefoglaltatja. 1 1) A zobori apátság feslett ládában őrzi okmányait. Ziltaui Pérer königsaali apát — 1305 1337 évek közölt — megjegyzi, hogy a magyarok rövid mentét hordanak, arcukat szalonnával kenik. Ez tehát a napégetés ellen ma használt olajozás őse. Ivánkay Zsuzsanna 1582. évi végrendeletében egy asztal, egy emberre való támasztószék, egy gyertyatartó, egy kis ónkanál, két ónpalack, egy ezüst villa és kés a nevezetesebb holmik. Ugyanazon időben Marólhy Pál házában Nyitrán egy •kristály üveget, két réz gyerlyatartót, egy ón mosdót korsóstul, egy kis óncsészét, két ón tálat, két superlátos nyoszolyát találunk. 1 2) Suránkán 1642. jun. 12-én Bossányi Boldizsárné ILauzer Zzuzsanna asszony hagyatékát irják ö**ze. ») Közgy. jkv. 483. lap. io) Ugyanott 333. lap. ») 1318. évi kiközösítő levélben. u) Várm. közgy. jkv. 1583. évi 718. lap.
