Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)

A magyarság térvesztése

41 zés. Vármegyeszerte burgundi alakú várkastélyok keletkeznek, melyekel némelyek magyar különlegességnek minősítenek

3) Megvannak ezek Európaszerte, magyar sajátság az, ha korai jellegű alaprajzokon késői homlokzatok tűnnek fel.

4) A kastélyok saroktornyokkal, árkokkal, sáncokkal épülnek. Védelmi eszközeik csekélyek, mert főkép a lóháton barangoló zsákmányoló török ellen nyújtanak védelmet, kiknek nincsenek ostromszerei. A szalakuszi kastély körülárkolására 1664 ben ad a vármegye munkásokat.

5) Kisebb vagyonú ember, ha nyugodtan kivánt aludni, úgynevezett „kőházat" épített. Berendezésük hasonlít a mai lakóházakékoz olyan különbséggel, hogy védelmezhetők voltak. A sáncárok se hiányzik körölte. Kis Jáczon 1582-ben a várm. alispánja lerontatja az ottlévö nemesi kúria körül lévő sáncot.

6) Ilyen maradi meg — ha nem is egész épségben — Alsószelezsényben ; ez mosl az én tulajdonom. Lövörései, titkos folyosója fogalmai nyújt az épités céljairól. A nincses szegény ember veszély esetén erődített helyre futott, ha nem volt rá ideje, akkor az erdők sűrűjében rejlözölt addig, mig jobb állapot alakult ki, avagy földalatti „buvólikban" húzódott meg. A magyarság térvesztése. A honfoglaló magyarok szállásait mutatják a •középkori helységnevek, melyek térvesztésükkel gyakran megváltoztatva élnek tovább. Régi okmányainkból előtűnik a szlovák-magyar keveredés vonala. 1209-ben Szelezsénynél a Stránya patak folyik, de mellette van a Hizérberek, 3) Könyöki Középkori várak 264. lap. *) Rados J. Magyar kastélyok 14. lap, ') Várm. levt. közgy. jkv. 401. lap. 6) Ugyanott 1582. év 651. lap.