Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)

A magyarság térvesztése

42 Nagy Heese, Kis Heese.

1) Mösl Hizerovce és Hoča* Hozzátartozó puszta 1494-ben Bardóczfölde, melyen kishecsei Barduz Ferenc gazdálkodik.

2) Szelepcsénynél — most Slepčany — 1234. évi határjárásban egy facsoportot Moys gallyának neveznek, olt van az eresztevény erdő, valamint egy gödör, melynek neve poklosverem.

3) A Néver mellett lévő Cheke puszta ma Cakin; 1557-ben egyik része Thekenewsvölgye. Ugyanekkor a Kis Bélád szelezsényi határon domb áll, melynek neve Kapushatára.«) A vidék ekkor már alaposan keverlnyelvű, tanukép vall Kolár Mátyás kisszelezsényi lakos, aki Horváth Péter jobbágya, Nyerges Flórián Nagy Herestyénben, Gaal Miklós Nagy Szelezsényben jobbágykodik, de Velsicen se hiányzik Pap Miklós és Kalmár Lőrinc.

5) Kisszelepcsényt a XV. században elfoglalják az ujfalusi Medenczés család tagjai és elnevezik Mikófalvának, mert egyik tagjuk Mikó volt. A falu más részébe szinlén nemesek szállanak, ott házakai építenek Kis Jóka néven,, magukat Jókaiaknak irják.

6) Mindezt csak szemelvénykép mutatom be az életfolyamat megvilágítására és mintául arra. hogy község, dülő, nemesi valamint jobbágynevek csoportosításával kell a való igazságot esetról-esetre kideríteni. Általánosítani semmit sem lehet ; nagy munka ez, egy ember erejét meghaladó, de szervezetten megbirkózhatunk vele. Az előbbi bekezdés mutatja, hogy mi volt egykor és mi nincs ma, már pedig volt nincs között óriási különbség van. A tatár, cseh-huszita háborúk után nyakunkra szakadt a török veszedelem. Rabszíjra fűzve hurcolták eleinket ezrével a pogány fogságba, bár ez közismert dolog, mégsem térhetünk egyszerű szólás-mondással napirendre fölötte Pusztult a férfi, asszony és gyerek Oláh Miklós érsek megirja o Árp. uj okmt. VI. 340.) 2) Haiczl K. A Kistapolcsányiak 156. lap. 3) Árp. uj okmt. XI-266. lap. *) Eszt. érsek vit. levéltára R. 16; — 5) Ugyanazon okmányban. 6) Knauz Szt. ben. apáts. 205. lap.