Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)

A nyitra-barsi határvonal. Erődítések

39 A nyitra^barsi határvonala Erődítések, Mikor alakult ki a már megszűnt Nyilra és Bars vármegyék területét annak idején jelző határvonal, azt pontosan megállapítani annál kevésbbé lehet, mert a határ évszázadok alatt eltolódásokat is mulat, A ghymeskoszlolányi völgy mentén a természetes alakulathoz ragaszkodva a magyarul Dervencének, szlovákul Drevenicának nevezett patakot telték meg határjelnek. A lakosság saját helyi érdekeit tartva szem előtt, a viznek mindkét partján építkezett, miből az a furcsa helyzet állott elő, hogy Ghymeskoszlolány, Lédec és Névernek egyik fele Nyilra, a másik pedig Barsmegye joghatósága alá kerüli. Mindezen felül Néveren a verebélyi székhez tartozó nemesség több kúriát — amint ők mondolták udvarhelyet — foglalt el, ezek pedig saját nádoruk igazgatása alá tartoztak. így tehát egyetlen falu lakosságát tulajdonképen három törvényhatóság kezelte ! A néveri hid két oldalán lévő kőszentek is hátat fordítanak egymásnak ; a barsiak mitsem akarnak tudni nyitrai szomszédaikról A sors szeszélye azt is megcselekedte, hogy 1867-ben két alispánt adott Néver egyszerre a közéletnek, de a nyitrai részen Matyasovszky Lipót barsi alispán lakott, viszont a barsi oldalon Kubinyi Zsigmond nyitrai alispán. Ghymeskosztolányban a nyitrai rész terjedelme 37 ház 212 lakossal, a barsié 33 ház 172 lakossal ; Lédecen Nyitrához tartozott 55 ház 305 lakossal, Barshoz 58 ház 366 lakossal; Néveren a nyitrai oldalon állott Finta és Pusztahalárral együtt 41 ház 423 lakossal, a barsin 12 ház 112 lakossal.') így éldegéltek ezek a községek évszázadokon keresztül jókedvben, ha nem is mindig bőségben. Idők járásának nehezedésével mindjobban bonyo0 Kollerffy Helységnévtár 1882. év.