A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

nyosi Gáspár, majd Pázmány Ferenc adománybirtoka. A hozzátartozó pus/ ták közül Újtelek nevét 1449-ben Wythelek alakban jegyzik fel. Bökkpuszta a korábbi Alsóbökk és Felsőbökk községek helyén tűnik fel. E községek említéssel bírnak a XIV. században Alsou Buk, majd Bwk alakban. Mindkét hely a török alatt meg semmisült. Hasonló sorsa volt Ontopa községnek. Ennek emlékét csak a mai Ontopa-puszta őrzi. A mai Asszonytelek legelő 1268-ból Oxunteluke néven bír említéssel. Hozzátartozik még Aligállópuszta, Aranyosi rét, Beniczkymajor, Gátőrház, Nagyiéi, Szőllők, Tebehát-puszta, Vidaháza. A község területe 5185 kat. hold s lakóinak száma 2239. A csehek húsz esztendős erősza kos uralma alatt sokat szenvedett. Csallóközkürt. Azelőtt Kürt. Már az Arpádházi királyok alatt benépesült s az idők folyamán neve több változatban merült fel. Elsőnek 1390-ből fordul elő Kiwrth, 1399-ben Kyrth, Pázmánynál pedig Egyházkürt alakban, IV. Béla a pozsonyi prépostságnak adományozta. 1439-ben Albert király a Rozgonyiakat jutalmazza a köz séggel. Az 1553-iki adóösszeíráskor a Serédy-, Mérey- és Kerekes-család kezén jegyezték fel. A török idők után a Pálffy grófok jutnak itt is birtokba. Plébániája 1138-ban már fennállott s valószínűleg ez időből származik ősi, gót stylben épült temploma is, melynek egyik harangja 1482-ből való. A csehek húsz esztendős uralma alatt sokat szenvedett. Hozzátartozik Sóssziget, Tájlakpuszta. A község területe 2567 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1077. Csallóköznádasd. Azelőtt Nádasd. Első írott nyoma 1397-ből bukkan fel, de már korábbi időtől a Sághi- és Dömközi-családok törzsfészke. Zsigmond király 1397-ben Mátyás és András nemeseknek, 1412-ben Malath And rás pozsonyi polgárnak adományoz itt földet. Később birtokot szerez itt a Sárközy- és Bartal-család is. 1663-ban pestis, 1831-ben kolera pusztított a községben, mely többízben lángoknak Itlftfr*» CSAB. Hóm. kat. templom. is martaléka lett. A község területe 1086 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 517. Csallóköznyék. Nem sokkal a honfoglalás után már benépesült. 1165-ben már mint pozsonyi várbirtok szerepel Neek néven. IV. Béla király 1245-ben Moch fia Neku-nak és Chuegh fia Péternek adományozza s az adománylevél Neeku alakban említi. 1334-ben az Omodé-család szerez itt birtokot. 1667-ben a Méhes- és Balogh-család kezén jegyezték fel. Későbbi birtokos itt még a Dobróczky-, Leszkovszky-, Amadé-, gróf Zichy-család. Zichy Károly gróf birtokát 1808-ban az a Németh János helytartótanácsi tanácsos vásárolta meg, aki a Martinovich-féle összeesküvési perben közvádlóként szerepelt. E ténykedése maga ellen hangolta az egész országot s Németh nyéki birtokára vonult vissza, míg azután egy éjszaka nyomtalanul eltűnt. Kápolnája 1736-ban épült. Hozzátartozik Péterfapuszta, Körtvélyespuszta. A község területe 3019 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 789, vallás szerint róm. kath. 785, izr. 4. Csallóközpósfa. Azelőtt Pósfa. Korábban is többféle változatban írták nevét. 1423-ban Pósafalva néven királyi birtok, 1466-ban Podzafalwa alakban írják és pozsonyi várbirtok, 1553-ban Poosfalva és ismét királyi birtok. A török eltakarodása után a Pálffy grófok kezére került. A község területe 770 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 274. Csallóköztárnok. Azelőtt Tárnok. Okleveles első említését 1275-ben találjuk s ez időben az Olgyai-család ősei, Onghai András fiai kapnak rá IV. Lászlótól adományt. Másfélévszázad múltán az óbudai , apácarend kapja s birtokolja is a XVIII. század végéig. Később az Esterházy, Zichy, Batthyány és Pongrác grófoknak van itt uradalma. A község területe 1431 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 567, valamennyi r. kath. Csánk. A XIV. századig Chenk, Chonk néven említik a feljegyzések. A XIV. században már mai nevén szerepel. 1275-ben a Simonyi-családé a község, 1392-től a Leökösöké. 1428ban Lévai Cseh Péter- kapja adományképen. Későbbi birtokosai az Esterházy hercegi család, majd Schoeller lovag. A község területe 1835 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 428. Csap. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Csapi tanya, Malmok. A község területe 2131 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 3371. Csarnahó. Régebben Csernahó. Legrégibb birtokosának a Rozgonyiakat tudjuk a XV. század végéről, de 1506-ban már a sárospataki apácák bírják. Ez időben birtoka van a Pálóczy-, Gerendy-, Eödönffy- és Dobócsaládnak is. A XVI. század derekán Perényi Péter elűzi az apácákat, 1556ban pedig I. Ferdinánd a Wiczmándyés Torda-családnak adja az apácák elvett javait, de 1578-ban ez a rész már a pataki vár tartozéka. A legújabb időkben a Wallis grófok szereztek itt uradalmat. 1663-ban pestis pusztított a községben. Református temploma 1793-ban épült. A község területe 1070 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 485. Császlóc. Egyike a Felvidék legősibb településeinek. Kő- és bronzkorszakbeli leletek egyaránt felszínre kerültek határában. A honfoglalás körüli évtizedekben is megült hely. — 17 —