A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

silzky, Kazinczy, Beölliy, Dory, Apa gyi és Szerdahelyi famíliák. Hozzátartozik Petriktanya. A ref. templom 1772-ben épült. A magyar lakosság sokat szenvedett a prágai kormányzat elnyomása alatt. A község területe 2318 kat. bold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1341. Kistéglás. A község területe 217 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 550. Kistoiupa A községhez tartozó külterületi lakott hely: llicskamajor. A község területe 732 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 277. Kistoronya. Már az Árpádházi fejedelmek alatt benépesült s legrégibb nyomát 1067-ből találjuk Turuny alakban Alsó és Felső jelzőkkel szerepelt. A XIII. századból Tolna néven jegyezték fel a Katha nemzetség birtokában, de felmerül Thurul alakban tott a községben, de ezt a tatárok elpusztították. 1380-ban Perényi Miklósé, 1390-ben azonban Zsigmond király felerészben a klarisszáknak adományozza. A másik felerész földesura 1395-ben a Csirke-, 1410-ben o Toronyai-, 1415-ben a Csicseri-, 1429ben a Czékey-, Bánffy-, Eödönffy-, Gerendi-, Monyorósi-, Drágffv-, Tár czay-, Paczoth-, Rákóczi-, herceg Trautson-, Pethö-, Sennyey-, herceg Bretzenheim-, báró Fischer-, herceg Lónyay-család, legújabban pedig a Hardenberg grófok birtoka. Ösi kath. templomát a reformáció után a reformátusok vették át és 1656-ban átalakították. A község területe 1705 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 787. Kistúr. Először egy 1434-ben kelt oklevél említi. Ezután hosszú századokig alig történik említés róla történelmi kútforrásainkban. A XVIII. században a Szentkeresztvek. később pedig a Mártonfly-, Kalocsa-, Palásthyés Ivánka-család a község legjelentősebb birtokosai. A helység külterületi lakott helyei: Somogyimajor és Vámosmajor. A község területe 736 kat hold. lélekszáma a visszacsatoláskor 440. túlnyomóan róm. kath. Kisudvurnok. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Berhécsimajor. A község területe 1198 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 595. Kisujt'alii. Első irott nyomát a XVI. század elejéről találjuk, de kétségtelen, hogy már előbb benépesedett. 1531-ben Báthory István nádor a földesura. 1613-ban a Keglevich-'salád birtoka, 1696-ban pedig Bottyán Já nosé. A török kiűzetése során igen sokat szenvedett a szövetséges lengyel sereg túlkapásaitól. A XVIII. század elejétől jórészt a Pálffy-család kezén találjuk egészen az összeomlásig. 1918ban Pálffy Miklós hercegnek és dr. Bródy Samu örököseinek volt lít birtoka. Hozzátartozik: Aradpuszta, Szél hordtapuszta. A község területe 3038 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 980. Kisujlak. Okleveles első nyomát 1380-ból találjuk s ez időben az Imreghiek birtokolják. Későbbi birtokos itt a Csekey-, Pálóczy-, Czékey-, Serédv-, Melczer-, Tárczay-, Dobó-, Soós-, Barkóczy-, Vinnyey-, Horváth-, Pintér-, Tiszta-, Bodó-család, majd a Szirmay grófok. A község területe 516 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 269. Kisvárad. A község határáig húzódtak Érsekújvár erődítményeinek külső falai s ennek maradványai máig is fennmaradtak. Véres küzdelmek helyszíne volt ez az elővéd, amit a nagysáncban kiásott csontok tanúsítanak. A község földjeit a Bosnyák-család, majd a Károlyi-nemzetség uralták, részesültek a földbirtokban a Berchtholdok is. A község területe 1543 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1058. Kisvisnyó. A község területe 1439 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 127. Kisztc. Legrégibb birtokosának az Imreghi-családot tudjuk a XV. század elejéről. Rövidesen azonban a Pálóczv-, majd a Czékey-család birtokolja. 1510ben Kyzthe alakban jegyezték fel s ez időben birtokos itt az Eödönffy-, Gerendi-, Dobó- és Czékey-család, majd idővel a Rákócziak bírják. A XVIII. században a Kapy-, a XIX. században a Lónyay-familiáé, míg az összeomlás előtt a Vay grófoknak volt itt nagyobb birtoka. A község területe 1410 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 380. Koksóbaksa. Az egri káptalan feljegyzése szerint 1262-ben Koxo alakban fordul elő és a széplaki apátság birtoka. Nevének másik részét Baksay István abaúji alispán (1493) családneve őrzi. Nincs rá adat, de kétségtelen, hogy a Baksay-családnak is volt itt birtoka. A község területe 669 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 42. Kolozsnéma. Első okleveles említése 1168-ból maradt fenn villa Néma alakban s ez időben a komáromi vár tartozéka. 1216-ból a Némái Kolosok nevében fordul elő. Némái Kolos Jeromos 1435-ben kap rá királyi adományt. 1522-ben Egyházas-Néma alakban tűnik elő s egyideig a Vas-nemzetség birtokolja, majd Désy Boldi zsár a földesura. A török dúlása után a Lengyel-család kezére kerül, de birtokkal bír itt az idők folyamán a Káldy-család is, majd jórészt a pannonhalmi apátság kerül tulajdonba. Későbi birtokosok még a gróf Lain berg-, Vigyázó- és Somody-családok is. A szabadságharc alatt ütközet színhelye. Hozzátartozik Kisnéma, Magastelek, Tilos. A község területe 2052 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 842. Kotta. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Emmapuszta, Frideczkymajor, Gyiikipuszta, Kolava, Krászna, • Máriamajor, Ófalu, Pirtye, Pusztatemplom, Rózsapuszta, Štepnica, Szigetipuszta, Trotzermajor, Vadalmás. A község területe 4489 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2302. Komaróc. A község területe 1472 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 496. Komárom. A városhoz tartozó külterületi lakott helyek: Apáisziget, Bene, Erőd, Érsekújvári út, Farkastelep, Füssktanya, Gólyacsárda, Kavai gátőrház, Kisharcsási gazdaság, Mezőgazdasági szakiskola, Partosújtelep, Singellő, Szérűskert, Szunyoghcsárda, Vágdunasziget. A város területe 4594 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 17.465. Komáromcsehi. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Hasztergán, Jarossmajor. A község területe 2059 kat. hold, lélekszáma a viszszacsatoláskor 660. Komáromfüss. Elsőnek Fys néven tűnik fel III. Ince pápa 1216-iki öszszeírásában s ez időben a pannonhalmi apátság birtoka. Volt azonban egy másik Füss is s ez 1268-ban Fyuz és Fyus alakban komáromi várföldként jelentkezik. Később Nagy és Kis jelzőkkel is találjuk. Kisfüss idővel elpusztult és a mai község határába ol vadt. István, pannonhalmi apát 1383ban a vár volt jobbágyainak, Nagyfüss és Kisfüss előnevü nemeseknek adományozta. Neve 1604-től mint Nagvfüss marad fenn s ennek részeit Füssy István Tóth Istvánnak és Akay Istvánnak zálogosítja el. 1700 ban Galánthai Balogh István özvegye, Ányos Teréz, gyermekeivel egyetemben nyer — 45 —