A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Moskovits Márkus bőröndösmester. * 1884. Ungvár. Iskolái elvégzése után n. bőröndösipart tanulta, majd Buda pesten fejlesztette szakismereteit. A világháborúban az orosz fronton teljesített szolgálatot, ahol fogságba esett. A br. v. é. és a Kcsk. tulajdonosa. 1928 óta önálló mester Érsekújváron. F.: Grün Amália. Gy.: József, Zsuzsanna, Viktor és Tamás. Mosonyi Ferenc rk. ig. tanító. * 1885. Tolna. A tanítóképzőt Csurgón végezte. Pályáját Laska faluban kezdte meg, mint h. kántor-tanító. Utána több helyen működött, míg 1929-ben megválasztották Alistálon tanítónak. Jelenleg mint ig. tanító működik. Népművelődési előadásokat tart. Számos hirlap munkatársa. F.: Marx Teréz. Gy.: Angéla. ifj. Mózes Ferenc gazdálkodó. * 1896. Alsójányok. A szülői birtokon tanult gazdálkodni. Ilésztvett a világháborúban, az olasz fronton küzdött. Jelenleg Alsójányok községben gazdálkodik. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Hideghéty Franciska. Gy.: Ferenc. Mózes István gazdálkodó. * 1893. Alsójányok. A szülői birtokon tanult gazdálkodni. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett. Leszerelése óta Alsójányok községben gazdálkodik. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Puha Cecilia. özv. Mozgay Béláné ref. tanító özvegye. * Felistál. Férje, aki 24 évig teljesített szolgálatot, 1928-ban hunyt el. Gy.: József asztalos, Benő postatisztviselő, Béla hadirokkant. Möhöly Ferenc földbérlő. * 1883. Erdőhátkarcsa. Iskolái elvégzése után atyja mellett a gazdálkodást tanulta. A világháborúban az 5. huszár e kötelékében az orosz fronton teljesített szolgálatot, ahol meg is sebesült. A II. o. e. v. é., br. v. é., Koronás Vaskereszt, seb. é. és Kcsk. tulajdonosa. 1928 óta önálló földbérlő, jelenleg 120 m. hold kiterjedésű birtokot bérel. F.: Lovász Mária. Mráz György kereskedő és korcsmáros. * 1900. Ipolynagyfalu. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. A világháborúban a 26. és 123. gye. kötelékében az olasz fronton teljesített szolgálatot. 1939 óta önálló kereskedő és korcsmáros Kőváron. F.: F.: Hrabovszky Mária. Gy.: György, Mária és Magda. Mráz János szabómester és ruhakereskedő. * 1900. Ipolynagyfalu. Iskolái elvégzése után a szabóiparbai: képezte ki magát. Szakismereteit Érsekvadkerten és Ipolyságon fejlesztett«. majd 1930-ban önálló mester lett és megalapította mai üzletét. Ľ. M. N. P. tagja. F.: Széles Gizella. Gy.: Margit és Katalin. Mrenna József állami gimnáziumi igazgató. * 1880. Felsőszeli. Középiskolai tanulmányait Esztergomban, az egyetemet Budapesten, oklevelét 1909ben szerezte meg. Hivatalos küldetésben Németországban tett hosszabb tanulmányutakat. Pályájának főbb állomásai: Nagyszombat, Nyitra és Petrozsény. 1937-től igazgatója az érsekújvári állami főgimnáziumnak. 1914— 1918-ig az olasz és orosz fronton teljesített szolgálatot, kétszer sebesült. Kit.: III. o. katonai érdemkereszt, kétszer Sign. Laud., seb. é. és Kcsk. 28 havi frontszolgálat után mint főhadnagy szerelt le. Szerkesztette a „Tábortűz" című ifjúsági lapot. Megalapította a helyi Szabad Líceumot és munkásgimnáziumot létesített, melynek vezetője. Főparancsnoka volt a Felvidéki Országos Magyar Cserkészcsoportnak. Mucska Béla gazdálkodó. * 1901. Dunaújfalu. Az E. M. N. P. tagja és a gazdasági tanfolyam vezetője volt. A tanfolyamot a csehek betiltották. A közs. képv. t. t. Lovait és kocsiit a csehek kártérítés nélkül elvitték. F.: Both Julianna. Három gyermeke van Mudai Dezső birtokos. * 1900. Oroszka. A gazdálkodást atyja mellett sajátította el. 1919-ben önálló gazda lett Oroszkán. Jelenleg 17 bold földet művel. Elnöke az E. M. N. P.-nak. F.: Muzslai Anna. Gy.: Dezső. Mulesza János kéményseprőmester. * 1892. Drugetháza. A kéményseprőipar kitanulása után mint segéd Eperjesen, Kassán és Perecsen működött. A világháborúban az olasz és orosz fronton teljesített katonai szolgálatot. Kétszer sebesült. Kit.: br. v. é., seb. é. és Kcsk. Az ipartestület tagja .F.: Mihalik Gizella. Három gyermeke van. Münk Ármin műszerész. * 1877. Szomorfalu. 1914-ben lett önálló. 1915től 1918-ig harcolt a világháborúban az orosz és olasz fronton. Mint rokkant tért haza. F.: Strieber Irma. Négygyermeke van. Munka Jenő r. k. ig.-tanító. * 1890. Szene. Iskoláit Pozsonyban és Modorban végezte. Jelenleg Zsigárdon, mint igazgató-tanító működik. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett. 1918-ban szerelt le. Több helyi intézmény tagja. F.: Dobossy Ilona. Gy.: István és Iván. Munkácsi áll. gyermekmenhely. 1910-ben alapíttatott. Modern felszerelésű intézet, amely két épületből áll. Befogadóképessége: kb. 300 gyermek. - 164 — lg.-főorvos: dr. vitéz Szenttornyay Sámuel. Int. orvos: dr. Bendel Ferenc. Másodorvos: dr. Nagy Ernő. Munkácsi Asztalos Iparosok. A cég Deutsch Sámuel név alatt alakult 1865ben. 1885-től Blum József névvel folytatódik. Az üzem fokozatosan gyárüzemmé alakul. 1890-től géperőre van berendezve. Több embernek nyújt megélhetést. Jelenleg a cég tulajdonosai Blum Manó, Schwartz Izidor és Schwartz Izidorné. Schwartz Izidor résztvett a világháborúban, kétszer sebesült, mint főhadnagy szerelt le. Munkácsi Járási Hitelszövetkezet. Alakult 1924-ben. Üzletköre az egész Felvidékre és Kárpátaljára terjed. Főbizománvosa a Futurának, saját székházában székel. Igazgatósági elnök: Bertók Béla ref. püspök, alelnök: Demkó Mihály kormánytanácsos. Igazgatósági tagok: R. Vozáry Aladár képviselő, Duliskavits János gör. kath. esperes, Sörös János rk. esperes, dr. Péter Zoltán OTI főorvos, ifj. Orosz András. Felügy. biz. elnök: dr. Tárczv Károly, alelnök: dr. Engelbrecht István polgármester, iiv. ig.: Ecsedy Arpád. Munkácsi Kereskedelmi Bank rt. Alakult 1939-ben. Alapította a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. üzletköre Munkács és környéke. Ig.-elnök: gróf Schönborn Buchheim György. Ügyv. ig.: Horváth Gyula. Munkácsi Magyar Dalos Egyesület. 1923-ban alapította Wald Leó Árpád gimn. tanár. A dalárda 35—38 állandó taggal szép sikereket ért el. Számos dalosünnepségen, hangversenyen szerepelt, dalosversenyeken díjakat nyert. Munkácsi róm. kath. elemi iskola. 1917-ben alakult újonnan. Az intézetnek internátusa és óvodája is van. Növendékeinek száma: 325. A tanítási a Nővérek látják el. Az intézet vezetője Heib M. Nicéta. Munkácsi Téglagyár rt. Bérlője ösztreicher Samu. A gyár 52 év óta áll fenn. Ösztreicher József alapította. 1910-ben a gyárat géperőre rendezték be. 30—40 embernek nyújt megélhetést. Forgalmát helyben és a környéken bonyolítja le. Munkácsi Városi Mozgó. Bérlője: dr.. Rácz Jenő. Igazgató: Irányi József. Titkár: Fulmann Jenő. 836 férőhelyes, 2 vetítőgépes. Főgépész: Takács István. Az alkalmazottak 75°/o-a hadirokkant. Munkácsi Zsidó Gimnázium. Előbb mint elemi iskola működött. 1924 óta gimnáziummá bővült. Fenntartója a kárpátaljai zsidó egyesület. 1925-től nyilvános jogú. 1932-ben tartották az