A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

első érettségi vizsgálatot. 1929-től ig. dr. Kugel Chajim. 1938 óta ig. Rubin Illés mérnök. 13 tanerős, 19 tantermes. Beírt növendékek száma 279. Tanári könytára 1012, ifjúsági könyvtára 1135 kötetből áll. Az iskola keretén belül cserkészcsapat, önképzőkör, kamara­zenekar működik. Muzsik Lajos gazdálkodó. * 1901. Kispeszek. Iskolái elvégzése után a szülői háznál a gazdálkodást tanulta. 1930 óta önálló gazda 16 kat. hold ki­terjedésű birtokán. E. M. N. P. tagja. F.: Kabai Johanna. Gy.: Árpád. Muzslay László ig. tanító. * 1896. Esztergom. Középiskoláit és a tanító­képzőt Esztergomban végezte. Mini tanító Bogyaréten és Csallóközaranyo­son működött. 1921 óta Bacsfán iß. tanító. Résztveit a világháborúban, az orosz és olasz fronton küzdött. Mint őrvezető szerelt le. Kit. Kcsk. F.: Fabianffy Ilona. Gv.: Mária, Lajos, Ilona és András. Muzslai r. k. Egyház. 1532-ben már fennállott. 1711-től van irott anya­könyve. Templomát 1817-ben szentel­ték fel. Iskoláját 1914-ben építették 8 tanteremmel. Helyettes igazgatója: Szabó Emil. Muzslai rk. elemi népiskola. 1701­ben már fennállott, először 2 tanter­mes volt. A jelenlegi iskolát 1914-ben építették, mely 8 tantermes és 8 tan­erős. Tanulói száma: 365. Igazgatója: Szabó Emil, tanítói: Schenkenger Er­nőné, Szabó Emiiné, Torma Józsefné, Pajor Jánosné, Torma József, Pajor János és Mészáros Imre. Müller Adolf. * Magyardiószeg. Is­koláit Pozsonyban végezte, majd atyja birtokán a gazdálkodás minden ágában kiképezte magát, önálló gazda 1901 óta. Jelenleg 1700 m. hold kiterjedésű birtokon gazdálkodik, ebből 900 hold saját tulajdona. F.: Münk Irén. Gy.: András. Müller Adolf és Müller András szeszgyára és szeszfinomítója. Alapí­totta néhai Müller Jónás 1894-ben. 1935 óta a jelenlegi cégtulajdonosok vezetik. A gyár saját termelésű répá­ból állítja elő készítményeit. 10 ál­landó munkaerőt foglalkoztat. Müller Armin pékmester. * 1867. Felsőszeli. Az ipart Bazinban 1884-ben tanulta ki. Mint segéd Budapesten, Alsószelin, Vágsellyén és Galántán mű­ködött. 1898 óta önálló pékmester Felsőszelin. A világháborúban 1916— 1918-ig teljesített katonai szolgálatot. F.: Grünfeld Julianna. Lajos fia pék­mester és atyja üzemében működik. Müller Brúnó földbirtokos. * 1895. Wilschwitz. Brünnben érettségizett. majd építészeti szakiskolát végzeit. Mint építész 2 évig működött. A világ háborúban az olasz és orosz fronton küzdött és mint zászlós szerelt le Kit. II. o. e. v. é., Vaskereszt éj Kcsk. 1921 óta gazdálkodik. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Varga Margit. Gy.: Julianna. Valéria és Brúnó. Müller Izidor magánzó. * 1872. Galánta. Középiskolai tanulmányai el­végzése után atyja által alapított ga­lántai gabona- és lisztüzletében műkö­dött 1897-ben történt önállósításáig. Éveken mint képv. test. tag és mint községi esküdt működött. 30 éven át alelnöke volt a galántai II. izr. hit Községnek. F.: Feigenbaum Hermina. Hét gyermeke van. Müller Jenő gabonakereskedő. * 1907. Galánta. Iskoláit Galántán vé­gezte. Előbb mint alkalmazott atyja üzletében működött és 1938-tól önálló kereskedő Galántán. Müller László korcsmáros és szik­vízgyártó * 1904. Ipolynyék. Iskolái elvégzése után atyja mellett tanulta a szikvízgyártást. 1937 óta önállóan ve­zeti korcsmáját és gyárát, amely átlag napi 500 üveg szikvizet termel. Müller Sándor gabonakereskedő. * 1906. Galánta. Iskoláit szülőhelyén végezte. Mint alkalmazott atyja üzle­tében működött és 1938-tól önálló gabonakereskedő Galántán. N-Ny Nádasdy Mária rk. tanítónő. * Nemesabony. Iskoláit Pozsonyban, a Szent Orsolya-rend intézetében vé­gezte, oklevelét 1932-ben nyerte. Je­lenleg mint megválasztott tanítónő működik Nemesabonyban. A Leány Ifjúsági Egylet vezetője, iskolán kí­vüli népm. előadó. Nádler Lajos ig. kánt jrtanító. * 1891. Esztergom. Középiskoláit Buda­pesten, a tanítóképzőt Esztergomban végezte. Pályafutását Aszlopán kezdte, majd Kislócon működött. 1315 óta Ér­sekkétyen ig. kántortanító. F.: Hor­váth Mária. Gy.: István, Györgyike, Lajos és Marianna. Nádszegi róm. kat. elemi iskola. Egyik épülete 1780-ban, a másik 1929­ben épült. Tanulóinak száma 550, a tanítás nyelve magyar. Nágel Mihály földbirtokos. * 1889 Galgóc. Középiskoláit Pozsonyban, a gazdasági egyetemet Lipcsében vé­gezte. Atyja birtokán fejlesztette szak­ismereteit, majd 1912-ben önálló gazda lett. A világháborúban az albán fron­ton teljesített szolgálatot. 640 hold sa­ját és 960 hold bérleten gazdálkodik társával együtt. 44 családnak nyújt megélhetést. Intézője Szikszay Vilmos, s.-tiszt Hevessy Géza. F.: Wertheimer Ilona. Gy.: János és Éva. Nagy Alajos gazdálkodó. * 1876 Guta. Iskolái elvégzése után atyja mellett gazdálkodott. Résztvett a vi­lágháborúban, az összeomlásig telje­sített szolgálatot. A cseh megszállás alatt családjával együtt tagja volt az E. M. N. P.-nak. 21 hold földön gaz­dálkodik. F.: Gőg Karolin. Gy.: Jolán és Béla. Cs. Nagy András gazdálkodó. * 1871. Perbete. Iskoláit Perbetén vé­gezte, majd a mezőgazdaságot tanulta ki. Önálló gazda 1906-ban lett. Részt­vett a Kisg. Földmíves és Kisiparos Párt megalakításában. E. M. N. P. perbetei csoportjának egyik vezetője. F.: Nagy Zsuzsanna. Gy.: Béla (a vi­lágháborúban hősi halált halt), Mária, Erzsébet és András. Nagy András ref. egyházgondnok és gazdálkodó. * 1874. Bucs. Iskolái el­végzése után az ősi birtokon gazdál­kodott. 1919-ben lett önálló gazda. 32 holdon kezdte gazdálkodását. Birtokát azóta 78 holdra gyarapította. Alapító­tagja az E. M. N. P.-nak. A világhá­borúban az orosz fronton harcolt, ahol fogságba esett. F.: Marcsa Erzsébet. Gy.: András. Nagy Antal gazdálkodó. * 1902. Guta. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. 1931-ben lett önálló gazda. 7 holdon kezdte a gazdálkodást. Birto­ka ma 14 hold. F.: Tokár Ilona. Gy.: Antal és Ilona. száregyházi Nagy Arpád réf. ig.­tanító. * 1880. Garamkissáró. Közép­iskoláit és a tanítóképzőt Pápán vé­gezte. Tanítói oklevelet 1901-ben nyert. Pályafutását Tökölön kezdte, 1910 óta Garamlökön működik. A világháború­ban az orosz fronton teljesített kato­nai szolgálatot. F.: Maczák Eszter. Gy.: Dezső és Árpád. Nagy Árpád községi bíró, kisbirto­kos. * 1897. Alsónyárasd. 1920 óta önálló gazda 51 holdon. Négy évig küzdött és meg is sebesült a világhá­borúban. A kisezüst, br. v. é., seb. é. és a Kcsk. tulajdonosa. Közs. bíró, képv. test. tag, szöv. könyvelő, iskolaszéki tag, tűzoltó alparancsnok. Az E. M. P. lelkes tagja volt. F.: Gaál Erzsébet. Bátyja, Pál hősi halált halt. gesztelyi Nagy Barnabás ref. ig.­tanító. * 1884. Encsencs. ösi nemesi családból származik. Középiskoláit és a tanítóképzőt Sárospatakon végezte. Tanítói oklevelet 1904-ben nyert. Pá­lyafutását Hodászon kezdte, majd - 165 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom