A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Ungmogyorós. A község területe 1055 kat. hold, lélekszáma a vissza csatoláskor 403. Ungnyárád. A község területe 617 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 193. Ungtarnóc. A község területe 1053 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 464. Uszor. Okleveles első említése 1282-ből merül fel Uzur néven, Uzor Pál pozsonyi kanonok birtokában. 1388-ban Uzori Döme a földesura. Később a Zalay-, Farkas-, Forgách-, Bittó-, Naszvady-, Udvarnoky-család s utóbbiak örökösei, a Petőcz- és Sárkány-családok bírják. A hozzátartozó Fakópuszta már 1355-ben szerepel, mint az Olgyaiak birtoka. A világháború hősi halottainak emlékét a Hősök emlékműve őrzi. Határába a csehek morvákat telepítettek. A község területe 1282 hat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 399, ebből róm. kath. 394, ev. 5. Uzapanyit. Eleinte két község állott itt, Alsó-Panith és Uza-Panith. A most hozzátartozó puszták is népesebb helységek voltak. Ilyenek Puhac, amely 1427-ben a Puhaháza nevet viseli, Mikóháza pedig 1407-ben a Mikófalvy-család uradalmaként, mint Mikófalva szerepel. Hácsipuszta 1427-ben Haach alakban Balogvárhoz tartozott. Ugyanekkor Föczenházát is említik az oklevelek, ez a község azóta nyomtalanul elpusztult. Maga Uzapanyit ebben az időben az Uza- családot vallja földesurának. 1435-ben a Méhy- és Sághy-családok osztoznak a birtokban. A Méhy-család földjeinek egy részét továbbadja az osgyáni Bakos-utódoknak. Széchy Mária is szerepelt a község földesurai sorában, továbbá a Szentmiklóssy-család is kapott birtokrészeket. 1902-ben Bornemissza István, Szentmiklóssy Aladár és Fáy István a község földesurai és a legszebb urilakok tulajdonosai. A község egyik dűlőjét Ludas-dűlőnek nevezik, hagyomány szerint annak emlékére, hogy a lakosság 100 fehér ludat vitt ajándékba Széchy Máriának, aki viszonzásképpen ezt a területet nekikadta ajándékba. A község ev. ref. temploma 1884-ban, ennek tornya 1852-ben épült. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Hacsipuszta, Jabloncipuszta, Korkuszpuszta, Laponyapuszta, Lickópuszta, Mikóháza, Morhópuszta, Puhaháza, Szemszúrópuszta, Szőllőhegypuszta. 9 község területe 3628 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 896. V Vága. Okleveles első nyomát 1326ból leljük, mikor is Gyarmati Gergely addigi birtokosa az esztergomi érsekségnek ajándékozza. Ez időtől Vaga, 1553-ban Vaaga alakban írták. Évszázadokon át napjainkig megmaradt az érsekség birtokában. A török időkben, majd 1918—1938. között a csehektől sokat szenvedett. Róm. kath. temploma 1778-ban épült. Szájhagyomány szerint a községet három székely eredetű halász család: a NagyJózsa-, Puskás- és Szántó-család alapította a XIII. században. Hozzátartozik Várrét-puszta. A község területe 2731 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2211. Vágfarkasd. A legrégibb feljegyzések, melyek a XII. századból származnak, ,,Forcos"-nak írják a község nevét. Közelében van a tölgyerdői dűlő, amelyei sokszor kerestek fel menedékhelyül a vágfarkasdi asszonyok és leányok, amikor a törökök veszélyeztették a vidéket. A községben már 1773-ban rendes iskola volt. Kath. temploma 1803-ban épült Waldstem Erzsébet grófnő adományából. A mult században sokat szenvedett Vágfarkasd a folyó áradásaitól. Külterületi lakott helyei: Battonyamajor, Buffamajor, Erdő, Kertészkert, Kerthely, Királynérét, Palántás, Péró, Tilalmas, Vágpart. A község területe 6909 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 5410. Vághosszúfalu. A XVI. század elején a túróczi prépostság tulajdonában volt a község. Mostani kath. temploma 1800-ban épült. Külterületi lakott helyei: Abacsony. A község területe 1576 kat. hold, lélekszáma a viszszacsatoláskor 1053. Vágkirályfa. A község területe 1620 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1810. Vágsellye. Könyves Kálmán idejében már fennállott a község, az egykorú feljegyzések „Sala" néven emlékeznek meg róla. A tatárjárás után IV. Bélától szabadalmat nyert Vágsellye, 1252-ben plébániája és temploma is volt már. A községet, mely eddig királyi birtok volt, IV. Béla a premontrei szerzetesrendre ruházta át. 1563ban a községet Verancsics Antal egri püspök birtokában találjuk. Nemsokára ezután a jezsuiták kezébe került a község, de ezeknek rendjét Bocskay István feloszlatta és így lefoglalta a kollégiumot is. Egy ideig Pázmány Péter birtokában is volt Vágsellye. Az ellenreformáció nagy előharcosa ekkor az alapítványi kastélyban lakott. Ez a kastély eredetileg a jezsuita kollégium épülete volt, de a rend a törökök zaklatásai miatt 1615-ben Nagyszombatba költöztette át az iskolát. II. József az egyházi birtokot és a kastélyt a tanulmányi alaphoz csatolta. A szép templomot 1828-ban lebontották és 1830-ban újat emeltek helyén. Ide vitték át a régi székesegyház kegyszereit, melyek között egy igen értékes ezüst kehely is van, ezt némelyek szerint Pázmány Péter ajándékozta a templomnak. Ujabban a vallásalapnak és a Hunyady-családnak voltak itt birtokai. A község területe 5644 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 4842. A községhez tartozó puszták: Amerika, Bilicztanya, Hetménypuszta, Killicstanya, Lebestanya. Vágvecse. III. Béla idejében a ki rályi birtokok közé számított a község. XIII. századbeli pápai összeírásokban is szerepel. Mostani kath. - 74 — r