A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

környező pusztája nem sokkal a honfoglalás után faluként szerepelt, ezek közül Gadóczpuszta, Glodhue, majd Godliouch, később Kodhouc, majd megint Gadowc alakokban fordult elő. Az összeomláskor a Darányiak birtoka volt. Hozzátartozik még Cserhát puszta, Dunaörspuszta, Kavapuszta, Tamásipuszta. Az ősi Gadócpuszta ma két részből, úgymint Kisgadócpusztából és Nagygadócpusztá ból áll. A község területe 5481 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1601. A cseh elnyomást megsínylette. özdöge. Izdegej volt a neve a legrégibb időkben. 1273-ban ezen néven említik a feljegyzések. Később a Károlyi-család kezére kerül a határ és a cseh-szlovák uralomig is megmaradt a Károlyiak kezén. 1730-ban épült a község kath. temploma. A cseh megszállás alatt a Károlyi-uradalmat felosztották. A község területe: 1302 kat. hold. A lakosság lélekszáma: 1326, valamennyien r. katholikusok. 99.5% a szlovák, 0.5°/o-a magyar. üzörény. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Hevessytanya, Malaiszőllő, Sósipuszta, Zilkatanya. A község területe 2217 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1079. P Padány. Ősidőktől lakott hely. Elsőnek 1265-ből találjuk írott nyomát s ez időben bessenyők lakják. Neve az idők folyamán számtalan változatban fordult elő. 1288-ban Terra Padan, 1290-ben Villa Padan, 1326-ban Possessio Padan, a pápai tizedszedök listáján pedig Podaus alakban szerepel. Már a XIV. századtól kisebb-nagyobb nemesi birtokra oszlott, köztük a Pétery-, Dienes-, Iklár-családok nevét ma is őrzik a dűlőnevek. A községben mezőgazdasági szeszgyár van. Hozzátartozik Gátőrház, Kutastanya, Padányrétimajor, Peténypuszta. A község területe 2955 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 767, ebből róm. kath. 204, ref. 547, gör. kath. 1, izr. 13, egyéb 2. Palágy. A község területe 1206 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 495. Palágykomoróc. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Cigánytelep. A község területe 1030 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 336. Palást. Bars megye legrégibb települései közé tartozik. Egyike ama hetven községnek, melyeknek dézsmájáról Márton érsek az esztergomi káptalan javára lemondott. Az erről szóló oklevél Plast alakban írja nevét. 1230-ban királyi rendelet folytán a község dézsmáját a zólyomi uradalomhoz fizetik be. IV. Béla idején a helység a Csák-nemzetségből származó Máté fia István birtokába kerül. 1288ban Palásthy Péter és társai ülnek a jövedelmező birtokba. IV. László a Palásthyakat, akik közben perbe keverednek egymással a birtok miatt, nemesi rangra emeli. Róbert Károly is több Palásthy-utódot a nemesek közé emel. A község neve a pápai tizedszedők jegyzékében is szerepel. 1331-ben Besnyő Gergely a helység földesura. 1544-től 1552-ig Paláston tartotta a vármegye közgyűléseit. 1552. augusztus 10-én itt veszít csatát a Teuffei Erasmus vezetése alatt álló egyesült keresztény sereg a török el lenében. A XVIII. században Alsó-, Felső- és Közép-Palástra tagozódik a község határa. 1730-ban ismét Paláston tartja közgyűléseit a vármegye. A község külterületi lakott helyei: Iszkornyapuszta, Litvapuszta, Olvárpuszta, Oszikópuszta, Sopapuszta. A község területe 8781 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1931, túlnyomóan róm. kath. Pálfölde, ösi település s a XIV. századig zempléni várbirtok. írott nyoma elsőnek egy 1229-ből keletkezett ítéletből maradt ránk villa Paul alakban. A XV. század elején Zentmária aliter Pal-Feölde alakban a Felcsebiek birtoka. A XVI. századtól birtokos itt még a Turóczi, Zentgyörgyi, Atyay, Zobonya, Zalatmokv, Bey, Alpáry, Cseby, Rákóczi, Vinnay, Farkas, Eperjessv, Vajda, Bernáth család, majd a Barkóczy, Klobusiízkv s korunkban a Szirmay grófoknak volt itt birtoka. Határába a prágai kormányzat cseh-morvákat telepített. A község területe 399 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 192. Palló. A község területe 1343 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 568. l'ány. Keletkezését és történetét nem ismerjük, kétségtelen azonban, hogy régebbi település, amit bizonyít több mint 400 esztendős kath. temploma. A község területe 3580 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 471. Panyidaróc. Első birtokosának Da róczy Jánost és Istvánt jegyezték fel 1548-ban. A török alatt elpusztult 1563-ban mint puszta szerepel Berényi András tulajdonában. A XVI. század végén Madách Péter és Hegyalljay Anna a földesura. Későbbi birtokos még itt a Básthy-, Berényi-, Isák , Szilassy-, Szúdy-, Bátsmegyei-, Pelar gus-, Gellén-, Okolicsányi-, Pongrácz . Fáy-, Draskóczy-, Vattay-, Hegyesyés Zmeskál-család. Az összeomlás előtt Básthy Bélának és Gellén Gyulának volt itt nagyobb birtoka. Hozzátartozik: Koháripuszta, Margócspuszta. Pást, Tótokpuszta. A község területe 1925 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 767. Papkörmösd. Okleveles első emlí tését 1316-ból találjuk s ez időben Streis Marchard pozsonyi német pol gár adománybirtoka. A török alatt megsemmisült, majd a XVI. században mint a pozsonyi káptalan jószága szerepel. Később a Pálffyak szerezték meg. A község területe 620 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 431. Párkány, ösi település és hajdan Kakatli néven fordul elő. Első okleveles említése 1075-ből maradt fenn s I. Géza a garamszentbenedeki apátság nak nagyobb donációt juttat itt. 1157ben II. Géza a községi vámszedés jogát az esztergomi főkáptalannak adományozza, II. Endre viszont a kikötővámot 1215-ben az esztergomi káptalannak juttatja. Vencel cseh király 1304-ben elfoglalja Kakath várát. A XIV. században az esztergomi érsek ség birtokában találjuk s ebben I. \1 bert 1439-ben megerősíti. Várát a tö rökök 1543-ban szállják meg. Pálffy Miklós és Nádasdy Ferenc 1595-ben visszafoglalja a töröktől, de későbben ismét a szultán kezére kerül. Ugy a vár, mint a község a törökvilág vége felé teljesen elpusztult. Szobieszki János lengyel király 1683-ban itt fényes győzelmet aratott a törökön. A felszabadításban azonban nem volt köszönet, mert a szövetséges seregek 'alán még a töröknél is jobban pusztították a várat és a községet felgyújtották és kifosztották. 1696-ban mindössze hat házat találtak itt. Csak fél száz esztendő multán népesítette újra az esztergomi érsekség, amelynek ez időtől fogva ismét nagy uradalma volt itt. ösi plébániája 1332-ben már fennállott. A csehek alatt sokat szenvedett. Hozzátartozik Mussolini - negyed. A község területe 2508 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 3645. Páskaháza. A község területe 1025 61