A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

területi lakott helyei: Dobogópuszta, Ilkatéripuszta, Marakodó, Óvári puszta, Templompuszla. A község területe 2367 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 510. Ördarma. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Bozos. A község területe 2709 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2357. Örüs. Wrs alakban már az Árpádházi fejedelmek idejében fennállott. Birtokos viszonyait és történelmét azonban csak a XIV. század elejétől kezdve ismerjük. Legrégibb birtokosának István bánt tudjuk s ennek fiai 1310-ben itteni jószágukat elcserélik az Imreghiek más birtokával. A XV. században a Kistárkányiak bírják, de birtoka van itt még a Fogas, Boda, Szigethy családnak is. A XVI.—XVII. században a Buttkay, Boday, Boda, Móré, Himmelreich, Joó, Palágyi, Vancsódy, Paczoth, Boijy, Bornemisza, Czerny családnak, Hradicsay Zsuzsannának és Kállay Klárának, a XVIII. századtól pedig a Klobusitzky és Sennvek grófoknak, a Borbél}', RátA község területe 935 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 217. Óvár. Keletkezésének ideje ismeretlen. Az 1548-iki adóösszeírásban 01vár néven fordul elő s ez időben a Balassa-család birtokolja. A XVIII. században a gróf Koháryak a földesurak, majd a gróf Zichy- és Balassacsaládra száll. Később a Forgách grófok birtokolják. Az összeomlás előtt a Zichy grófoknak volt itt na gyobb birtoka. A község határában népvándorláskorabeli sáncok láthatók. 1858-ban tűz hamvasztotta el, de rövidesen újraépült. Hozzátartozik: Dobogópuszta, Ilkatéripuszta, Marakodó, Óváripuszta, Templompuszta. A község területe 2367 kat. hold s lakói nak száma a visszacsatoláskor 510. A honfoglalás előtt hatalmas avar gyűrű emelkedett itt. IV. Béla alatt terra Ovar néven említi egy oklevelünk. \ lévai uradalom megszervezésekor annak tartozékai közé került és földesura mindig a lévai vár mindenkori ura volt. A XVIII. században az Eszterházyak mintaszerű juh- és marha tenyésztéséről nevezetes a község. KiilÓ G Y A L L A. Csillagvizsgáló. kay, Gazdag, Pancsovszky, Farkas, Balogh, Horváth, Ramocsaházy, Pilisy, Bártfay, Gobóczy, Porubszky és Bartay családnak. 1663-ban pestis, 1813ban kolera tizedelte, 1690 körül árvíz pusztította. A község területe 2901 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 783. Orsujfalu. Már a honfoglaláskor benépesült s Kézai szerint Örs Kun vitéz nemzetsége bírta. A XIII. században két Örs is szerepel Vrs alakban. IV. Béla 1256-ban Sefrid comesnek adományozza és tőle szerzi meg Péter útján az esztergomi érsek. 1387ben Vrs-ujfalu nevét jegyzik fel. A török időkben elpusztult. Későbbi birtokosok itt az Izdenczy-, Nádasdy-, Sárközy- majd a Zichy-család. Az öszszeomlás előtt Darányi Ignácnak voli itt nagyobb birtoka. A szabadságharcban ütközet színhelye. A községhez tartozó Vadaspuszta Mátyás király egykori vadaskertjétől vette nevét. Szent Pál-puszta 1268-ban már létezett s templommal bír. Az a domb, melyen az ősi egyház állott, ma is PusztaJemplom néven ismeretes. Valamennyi - 60 -