A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

javadalmai között szerepel. A község területe 1077 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 777. Melléte. A község hosszabb történelmi múlttal dicsekszik. Megemlítik a pápai tizedjegyzékek is. Zsigmond király uralkodásának első idejében a mellétei Barna-nemzetség birtokában volt a föld, majd a Murányi-, Mattya* sovszky-, Lokcsánszky-, Kiss-, Valkayés Draskóczy-családok voltak a földesurai. A világháború előtt Vay Alojzia is nagyobb földtulajdonnal bírt a községben. Melléte nevezetesebb építményei két urilak, egyik a Kiss-család, másik a Lokcsánszkyak kúriája volt, továbbá a róm. kat. templom, melynek eredete az Árpádok korába nyúlik vissza. Ág. ev. temploma száz évnél valamivel idősebb. A község területe 2518 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 378. Hozzátartozik még Barnatanya. Mészpest. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Aratonytanya, Csákva, Cseresznyéstanya, Földházpuszta, Imregnagyerdő, Kőmolyva. A község területe 4322 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 208. Mezőgccse. Hosszú évszázadokon át Macsola sorsában osztozott. A község területe 822 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 472. Mezőhomok. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Lónyatanya. A község területe 626 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 320. Mezőkaszony. A község területe 2523 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2748. Mezőtelkes. A községhez tarotzó külterületi lakott hley: Pusztamajsa. A község területe 1560 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 267. Miglécnémeti. Azelőtt: Migléc. Okleveles első említését 1490-ben találjuk, ez időben a migliczi Korláthok birtoka. A török alatt megsemmisült s csak később népesült újra, jórészt német telepesekből, A község területe 1352 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 451. Mikolcsány. Ennek a muránymenti községnek a neve egy 1351-ből származó feljegyzésben is előfordul, mely Mykochan-nak írja. Az 1427-es okiratokban Mykolchy néven fordul elő. Ezek a Székely-családot ismerik el a mikolcsányi földbirtokban. Utána következtek 1486-ban a Giczey-család, majd az Orosz-család. Idők folyamán a Diószeghy-, Hámos-, Fay- és Czékus-családok váltották le egymást a föld birtokában. 1825-ben épült a helybeli ág. ev. templom. A község területe 994 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 193. Miksi. Elsőnek a XVI. század végéről említik létezését s ez időben a Lossonczy-család birtoka. A pestis 1709—1711 években valamennyi lakóját kiirtotta, de rövidesen újra népesítették. 1873-ban kolera dühöngött a községben, majd 1874-ben felerészben tüz hamvasztotta el. A község területe 870 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 352. Minaj. A község területe 676 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 480. Miszlóka. Lakosságát II. Géza király idejében telepítették ide Flandriából. A telepítettek között volt egy Scholtz nevű báró is, akinek utódai még ma is élnek. A XIV. század végéig a Vid - nemzetségbeli Chyrke - család bírta, majd Zsigmond király 1426-ban Semsey Frank Lászlónak adományozta. Kath. templomát Kassa városa építette 1728-ban. A község területe 1135 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1695. Mohi. A pápai tizedszedő-jegyzékek a XIII. században Moha néven említik. A XIV. század végén Sárai Lászió birtokában találjuk, azontúl a lévai uradalom tartozékai között szerepel s mint ilyen, mindig a lévai uradalom mindenkori tulajdonosát vallja urául. A község területe 3038 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 669. Mokesakerész. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Cigánytelep, Kiskerész. A község területe 1705 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 579. Mórockarcsa. Okleveles első említése 1255-ben történik s ez időben pozsonyi várbirtok. Később a vajkai ér sekség jószága. Mindenkor a többi Karcsa község sorsában osztozott. Megszállásának húsz esztendeje alatt a prágai kormányzat környékén csehmorvákat telepített. A község területe 251 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 151, ebből róin kat. 146, ref. 1, ev. 1, izr. 2. Mueséiiy. Egykorú feljegyzések szerint 1246-ban füleki várföld és ez időben még lakatlan. Két évszázad multán — 1448—1481 között — a Sághycsalád a földesura. A török alatt elpusztult és csak két évszázaddal később népesült újra. Mezőgazdasági szeszgyára van. Hozzátartozik: Cigánytelep, Egriszópuszta, Hegyaljapuszta, Kastélypuszta, Telkipuszta. A község területe 2046 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 767. Mudronovo. Telepes község, a húsz éves megszállás alatt a csehek telepítették a magyar földbirtokosoktól kisajátított területen. A község területe 697 kat. hold s lakóinak száma 206. Munkács. A városhoz tartozó külterületi lakott helyek: Cigánytelep, Halastói cigánytelep, Nagyhegy, Nagymező, Nyáraslóerdő, Pálihegy, Paphegy, Rózsástanya, Szőllőhegy, Várdombi erdészlak. A város területe 10.567 kat. hold. lélekszáma a visszacsatoláskor 27.223. Munkácsváralja. A község területe 395 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1266. Muzsla. Létezésének írott nyomát elsőnek 1156-ban találjuk, mely esztendőben Martyrius esztergomi érsek a muzslai tizedet az esztergomi káptalannak adományozza. 1250 körül Jakab és Zup a birtokosa. 1257-ben Zup a maga földjét eladja Benedek esztergomi érseknek. A Hunt—Pázmán nembeliek az érseki uradalmat többször kifosztották. Hogy az érsekség uradalmát képezi a község, annak írott bizonyítékai maradtak fenn az 1532, 1550, 1593, 1647, 1696 évekből. Ösi plébániája 1233-ban már fennállott s iskoláját 1755-ből említik. A hozzátartozó Csenke pusztát Szent Ist- 52 -