A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

megsanyargatták. A török idők óta a Pálffy grófoknak volt itt uradalma. A község területe 1072 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 562. Helemba. Első Árpádházi királyaink idején alakulhatott a község. Nevét egy 1124-ben kelt oklevél említi először. A XIII. század elején nagy gyümölcskertjéről híres, mely mint Róbert érsek tulajdona, kivételes királyi oltalomban részesült, amenynyiben II. Endre halálbüntetés terhe Helemba. Hősi emlékmű. mellett tiltja meg a még II. Béla alatt idetelepített helembai halásznépség nek az érseki gyümölcsös dézsmálását. A későbbi századok folyamán is az esztergomi érsekség, majd a főkáptalan birtokában szerepel a község. Területe 2410 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1099. Hernádesány. Azelőtt Csány. 1255ig abaujvári várbirtok. A XIV. században a Buzinkay-, majd a Csányi-család birtokolja 1590-ig. Ezután a Gönyüi-, később a Korláth-család kezére kerül. 1865-ben alapított műmalma félévszázadon át nagymennyiségben szállította külföldre igen nagy keresettnek örvendő liszttermékeit. Hozzátartozik Cigánytábor, Máriamajor. A község területe 2009 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1799. Hernádgecse. Azelőtt Gecse. Keletkezése és története ismeretlen. A kuruc szabadságharc alatt azonban már találkozunk nevével. A község területe 954 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 636. Hernádgönyü. Azelőtt Gönyü. Eredete és története ismeretlen. A község területe 931 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 425. Hernádtihany. Már a bronzkorban lakott hely, mit az itt feltárt bronzkori leletek bizonyítanak. Okleveles első említése 1397-ből származik s ez időtől kassai várbirtok. Azelőtt Tihany, Abaúj-Tihany, korábban Tehán alakban fordul elő. A Thököly-féle felkelés, a kurucháborúk, a szabadságharc, majd korunkban a cseh elnyomás alatt sokat szenvedett. A község területe 180 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2036. Hernádzsadány. Az 1427. évi adóösszeíráskor 36 portát találtak itt. A XVI. században a Szent-Mártony-család birtoka. Az összeomlás előtt a Pallaghy-örökösöknek volt itt uradalma. A község területe 967 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1037. Hetéuy. Már a római korban lakott hely. Anonymus szerint Hetény vitéztől nyerte nevét. Első okleveles említése 1075-ben történt, ekkor Vághetum alakban szerepel. 1223-ban az esztergomi érsek birtoka. 1240-ben a komáromi és banai vár tartozéka. 1245-ben villa Heteny néven fordul elő. 1264-ben Miko comesnek, Sixtus mesternek, királyi lovászoknak, hirnököknek és a királyné népeinek voltak itt birtokai. 1305-ben Hetyn néven bukkan fel. A török alatt elpusztult. 1856-ban, majd 1882-ben tűzvész pusztította. A háború után szobrot emeltek a világháború hőseinek emlékére. Sajószentpéteri Márton gályarabságra hurcolt lelkész emlékét márványtábla őrzi a református templom falában. A községhez tartozó Pusztalándor 1250-ben már fennállott. Örs puszta Vrs néven szerepel 1305-ben. A XIX. század derekán itt élt Végh Mihály református lelkész s az ő felesége, szül. Vajda Júlia volt Csokonai Vitéz Mihály Lillája. A község területe 6324 kat. hold. Lakóinak száma a visszacsatoláskor 1873, ebből vallás szerint róm. kath. 407, ref. 1456, izr. 10. Hetyen. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Cigánytelep, Puszták. A község területe 2508 kat. hold. lélekszáma a visszacsatoláskor 862. Hévmagyarád. Kisközség a Búrpatak mellett. Elsőízben Maroth XIV. századbeli határjáró levelében találkozunk nevével. A XVIII. században a Goszthonyi-családé a falu. Későbbi birtokosai: a Brunswick-, Kasza-, Zsarnóczay-, Terstyánszky-, Somogyiés a báró Nyáry-család. A községnez tartozó külterületi lakott helyek: Dobsonypuszta, Hehegyipuszta, Üjvilág, Vörösmajor. A község területe 1601 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 393. HidaskUrt. Okleveles első említését 1271-ből találjuk Kwrt alakban, amikor is V. István Miklós pozsonyi várjobbágynak adományozza, majd Csák Máté kezére került. Későbbi birtokos itt a Mérey-, Serédy-, Keresztes*, Levánszky- és Dobrovszky-család, újabb időkben az Esterházy grófok. Kath. temploma 1759-ben épült és az 1763. évi földrengés után újjáépítették. Hozzátartozik Alsóréti puszta. Sorjákospuszta, Telepesházak. Határában a csehek cseh-morvákat telepítettek. A község területe 4091 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1781. Magyar lakossága keményen ellenállott a cseh elnyomásnak. Hilyó. A XVI. század közepéig az Aba-nemzetségből származott Chyrkecsalád kezén volt, későbbi birtokosa a Daróczi-család s fintai Daróczi István 1657-ben épített ódon kastélya ma is nevezetessége a községnek. 1736-ban már Meskó Jakab báró tulajdona és e család kezén maradt napjainkig. Hozzátartozik Mexikóhámor. A község területe 4150 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 481. Hiin. Neve elsőnek 1475-ben bukkan fel s ezidőben a Himfy-család a földesura. Az összeomlás előtt a Katona-családnak volt itt birtoka. A község területe 845 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 297. Hódi. Elsőnek 1291-ből említi Hudy Buken comes ajándékozási levele, melyben leányát és annak férjét megajándékozza a községgel. A XV. század végén a Kajali-család a földesura, majd két évtized múltán a Csorba-család kezén jegyzik fel. Idővel az Illyésházy- és Saághy-család a birtokosa, majd az Esterházyak szerzik meg. A község területe 1030 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 596. Hodžovo. Telepes község, a húsz éves cseh megszállás alatt a csehek telepítették a magyar földbirtokosoktól kisajátított területen. A község területe 1839 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 502. Homok. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Cigánytelep. A község területe 1011 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 630. Hontfüzesgyarmat. Szikinczevölgvi kisközség. Az esztergomi érsekség ősi birtoka. A község területe 4139 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1045. Hontkiskér. Első urai a XIII. században a Simonyiak. 1392-ben a Leökös-nemzetségé Kiskér — egészen a XV. századig, amikor Lévai Cseh Péter vajda birtokába jut. Az utóbbi századokban a Mailáth grófok voltak - 34 -