A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

megsanyargatták. A török idők óta a Pálffy grófoknak volt itt uradalma. A község területe 1072 kat. hold s lakói­nak száma a visszacsatoláskor 562. Helemba. Első Árpádházi kirá­lyaink idején alakulhatott a község. Nevét egy 1124-ben kelt oklevél em­líti először. A XIII. század elején nagy gyümölcskertjéről híres, mely mint Róbert érsek tulajdona, kivételes királyi oltalomban részesült, ameny­nyiben II. Endre halálbüntetés terhe Helemba. Hősi emlékmű. mellett tiltja meg a még II. Béla alatt idetelepített helembai halásznépség nek az érseki gyümölcsös dézsmálá­sát. A későbbi századok folyamán is az esztergomi érsekség, majd a fő­káptalan birtokában szerepel a köz­ség. Területe 2410 kat. hold, lélek­száma a visszacsatoláskor 1099. Hernádesány. Azelőtt Csány. 1255­ig abaujvári várbirtok. A XIV. század­ban a Buzinkay-, majd a Csányi-csa­lád birtokolja 1590-ig. Ezután a Gö­nyüi-, később a Korláth-család kezére kerül. 1865-ben alapított műmalma félévszázadon át nagymennyiségben szállította külföldre igen nagy kere­settnek örvendő liszttermékeit. Hozzá­tartozik Cigánytábor, Máriamajor. A község területe 2009 kat. hold s lakói­nak száma a visszacsatoláskor 1799. Hernádgecse. Azelőtt Gecse. Kelet­kezése és története ismeretlen. A ku­ruc szabadságharc alatt azonban már találkozunk nevével. A község terü­lete 954 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 636. Hernádgönyü. Azelőtt Gönyü. Ere­dete és története ismeretlen. A község területe 931 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 425. Hernádtihany. Már a bronzkorban lakott hely, mit az itt feltárt bronz­kori leletek bizonyítanak. Okleveles első említése 1397-ből származik s ez időtől kassai várbirtok. Azelőtt Ti­hany, Abaúj-Tihany, korábban Tehán alakban fordul elő. A Thököly-féle fel­kelés, a kurucháborúk, a szabadság­harc, majd korunkban a cseh elnyo­más alatt sokat szenvedett. A község területe 180 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2036. Hernádzsadány. Az 1427. évi adó­összeíráskor 36 portát találtak itt. A XVI. században a Szent-Mártony-csa­lád birtoka. Az összeomlás előtt a Pal­laghy-örökösöknek volt itt uradalma. A község területe 967 kat. hold s la­kóinak száma a visszacsatoláskor 1037. Hetéuy. Már a római korban la­kott hely. Anonymus szerint Hetény vitéztől nyerte nevét. Első okleveles említése 1075-ben történt, ekkor Vág­hetum alakban szerepel. 1223-ban az esztergomi érsek birtoka. 1240-ben a komáromi és banai vár tartozéka. 1245-ben villa Heteny néven fordul elő. 1264-ben Miko comesnek, Sixtus mesternek, királyi lovászoknak, hir­nököknek és a királyné népeinek vol­tak itt birtokai. 1305-ben Hetyn né­ven bukkan fel. A török alatt elpusz­tult. 1856-ban, majd 1882-ben tűzvész pusztította. A háború után szobrot emeltek a világháború hőseinek emlé­kére. Sajószentpéteri Márton gályarab­ságra hurcolt lelkész emlékét már­ványtábla őrzi a református templom falában. A községhez tartozó Pusz­talándor 1250-ben már fennállott. Örs puszta Vrs néven szerepel 1305-ben. A XIX. század derekán itt élt Végh Mihály református lelkész s az ő fe­lesége, szül. Vajda Júlia volt Csoko­nai Vitéz Mihály Lillája. A község területe 6324 kat. hold. Lakóinak szá­ma a visszacsatoláskor 1873, ebből vallás szerint róm. kath. 407, ref. 1456, izr. 10. Hetyen. A községhez tartozó kül­területi lakott helyek: Cigánytelep, Puszták. A község területe 2508 kat. hold. lélekszáma a visszacsatoláskor 862. Hévmagyarád. Kisközség a Búr­patak mellett. Elsőízben Maroth XIV. századbeli határjáró levelében talál­kozunk nevével. A XVIII. században a Goszthonyi-családé a falu. Későbbi birtokosai: a Brunswick-, Kasza-, Zsarnóczay-, Terstyánszky-, Somogyi­és a báró Nyáry-család. A községnez tartozó külterületi lakott helyek: Dob­sonypuszta, Hehegyipuszta, Üjvilág, Vörösmajor. A község területe 1601 kat. hold, lélekszáma a visszacsato­láskor 393. HidaskUrt. Okleveles első említé­sét 1271-ből találjuk Kwrt alakban, amikor is V. István Miklós pozsonyi várjobbágynak adományozza, majd Csák Máté kezére került. Későbbi bir­tokos itt a Mérey-, Serédy-, Keresz­tes*, Levánszky- és Dobrovszky-csa­lád, újabb időkben az Esterházy gró­fok. Kath. temploma 1759-ben épült és az 1763. évi földrengés után újjáépí­tették. Hozzátartozik Alsóréti puszta. Sorjákospuszta, Telepesházak. Határá­ban a csehek cseh-morvákat telepítet­tek. A község területe 4091 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1781. Magyar lakossága keményen el­lenállott a cseh elnyomásnak. Hilyó. A XVI. század közepéig az Aba-nemzetségből származott Chyrke­család kezén volt, későbbi birtokosa a Daróczi-család s fintai Daróczi István 1657-ben épített ódon kastélya ma is nevezetessége a községnek. 1736-ban már Meskó Jakab báró tulajdona és e család kezén maradt napjainkig. Hozzátartozik Mexikóhámor. A község területe 4150 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 481. Hiin. Neve elsőnek 1475-ben buk­kan fel s ezidőben a Himfy-család a földesura. Az összeomlás előtt a Ka­tona-családnak volt itt birtoka. A köz­ség területe 845 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 297. Hódi. Elsőnek 1291-ből említi Hudy Buken comes ajándékozási le­vele, melyben leányát és annak férjét megajándékozza a községgel. A XV. század végén a Kajali-család a földes­ura, majd két évtized múltán a Csor­ba-család kezén jegyzik fel. Idővel az Illyésházy- és Saághy-család a birto­kosa, majd az Esterházyak szerzik meg. A község területe 1030 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 596. Hodžovo. Telepes község, a húsz éves cseh megszállás alatt a csehek telepítették a magyar földbirtokosok­tól kisajátított területen. A község területe 1839 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 502. Homok. A községhez tartozó kül­területi lakott hely: Cigánytelep. A község területe 1011 kat. hold, lélek­száma a visszacsatoláskor 630. Hontfüzesgyarmat. Szikinczevölgvi kisközség. Az esztergomi érsekség ősi birtoka. A község területe 4139 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1045. Hontkiskér. Első urai a XIII. szá­zadban a Simonyiak. 1392-ben a Leö­kös-nemzetségé Kiskér — egészen a XV. századig, amikor Lévai Cseh Pé­ter vajda birtokába jut. Az utóbbi századokban a Mailáth grófok voltak - 34 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom